Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
NÉPMŰVÉSZET
edényeket állítottak elő Peru partvidékén, s hasonló égető és füstölő módszerek ismeretesek Indiában és Egyiptomban is. 25 HABERLANDT A. szerint az újkorban az Alpoktól északra fekvő vidékeken, Magyarországon, a Balkán félsziget északi részén egészen Macedóniáig s az ettől a vonaltól keletre eső országokban ismeretes a feketekerámia előállítása. 26 Tanulmányának megjelenése óta ismereteink és idevonatkozó adataink bővültek, de ezek az adatok is megerősítik HABERLANDT A. megállapítását. Csak annyiban kell módosítanunk, hogy a feketeedény-készítés nyugati határa - eddigi ismereteink szerint - az Alpoktól észak felé húzódik Kelet-Poroszországon át 27 föl egészen Dániáig. A feketekerámia közép-európai előfordulására, ha nem is bőséges, de bizonyos adataink vannak. A XIX. század második felében készítése ismeretes volt Steierországban, Karinthiában és Krajnában, ahol főző- és vizesedényként használták. A múlt század második felében nem volt ismeretlen a feketeedények készítése a cseheknél és a morváknál sem, 28 pedig a XVI. század második felében a városokban keletkező céhek főleg habán hatásra - tökéletesedő kerámiája igen magas fokra jutott, s erősen háttérbe szorította a kezdetlegesebb fazekasságot. 29 A középkor folyamán a csiszolt fekete cserepek gyártása igen elterjedt volt a cseheknél. Az egyszerűbb, durvább készítmények mellett erősen fényezett fekete és szürke edényeket találunk, amelyek falára nagy ellipszisminták vannak csiszolva. Sok ilyen edény van a prágai városi múzeum késő középkori cserepei között. 30 Az elmúlt évszázadokban a fazekasság a szlovákoknál is igen elterjedt volt. A nagy fazekasközpontok jó agyaglelöhelyek mellett keletkeztek. Kelet-Szlovákiában a fazekasság egyik nagy központja Pozdisovce (Pazdics) község. A községben a mezőgazdasági munka mellett igen régen foglalkoznak fazekassággal, s régebben füstölt feketecserepet is készítettek. A kassai múzeumban a XVIII. századból származó első pozdisovcei leletek között egy kis fekete korsót is találunk. A második világháború után, amikor nem jutottak mázhoz, ismét fekete mázatian edényeket kezdtek készíteni. A füstös edények iránt különösen a magyar lakosság körében nyilvánult meg kereslet az első világháborúig. 31 A Bars megyei Magosmarton a XX. század elejéig kizárólag csak füstölt feketeedény készült. Igen jellemző a magosmarti fekete edényekre, hogy faluk feltűnően vékony, s emiatt igen könnyűek. 32 Dániában, Közép-Jütland déli részén háziipari keretek között ugyancsak szokásban van a füstölt feketeedények előállítása. E területen még napjainkban is csak nők foglalkoznak készítésével. A dán fazekasok munkáját már 1791-ben leírta SMITH L., 1924-ben pedig JENSEN A. G. ismertette munkásságukat. 3 ' A dán fazekas asszonyok edényeik készítéséhez nem használnak korongot. Egy agyagrögből a térdükre helyezett deszkadarabon formázzák ki edényeik felső részét, majd leveszik a deszkáról, s szabad kézzel domborítják ki az edények alsó, öblös részét. A száradás után az edény felületét csiszoló kaviccsal (glaasstien) díszítik, illetve simítják ugyanúgy, mint azt a prehisztorikus időkben tették. A dán edények előállítása csak abban különbözik a kelet-európai eljá25 BIRKET-SMITH K, 1946. 124. 26 HABERLANDT A., 1926. 508. 27 CLASENK. Il.,é.n. 166. 28 SZOMBATHY J., 1885. 45-47. 29 BEDNÁRIK R„ 1943. 207. "'DROBNA Z., 1953.82. 31 PLICKOVÁ E., 1952. 202, 211, 234. 32 DIVALD K, 1914.20. 33 STEENSBERG A., 1939. 113.
