Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MAGYAR FALU LEGFŐBB REPREZENTÁNSA" A matyó népművészet felfedezése, a matyó „image" kialakulása

„MEZŐKÖVESD, A MAGYAR FALU LEGFŐBB REPREZENTÁNSA" A matyó népművészet felfedezése, a matyó „image" kialakulása Az első leírás a matyókról 1857-ben a Napkelet című folyóiratban látott napvilágot. A rajzzal is illusztrált rövid néprajzi jellemzés elsősorban a viseletet részletezi, de már ekkor megjelenik a népcsoport különlegességére utalás, hiszen a matyókat mint „a magyar népnek egy különváló faját" jellemzi az Y szignálása cikk.

1 Ezt követően az 1885-ös országos háziipari kiállításon jelenik meg ismét a matyóság a nagyközönség előtt. A bemutatott 15 „élethű parasztszoba" célja a korabeli magyar országterület néprajzi képének teljességre törekvő bemutatása volt, mely szerint „a tárgyak nem ötletszerűen hagyattak egymás mellett, hanem a népnek házi és családi életét visszatükröztető s a valóságnak híven megfelelő parasztszobák keretében..."

2 E kiállítás borsodi szobájában a matyó viseletet a szirákival együtt mutatták be. A matyók kiválasztásának okát nem ismerjük, de a kiállításról készült jelentésben Herich Károly a „keleties tarkaságot, az élénk színeket, gazdag kivarrott díszeket" említi.

3 A jelentés értelmezése szerint a borsodi szoba a matyók és a szirákiak viseletének kontrasztjára épített, mely „ellentétes ruházatú csoportjával hat a szemlélőre". Az 1885-ös háziipari bemutató sikere kapcsán méltán fogalmazódott meg, hogy „a kiállítás alkalmával fedezte fel Magyarország önmagát".

4 Ennek a felfedezésnek első számú nyertese ugyan a kalotaszegi népművészet volt, de a bemutatott mezőkövesdi viseletek is feltűnést keltettek. Joggal feltételezhetjük, hogy a matyó népviselet ekkorra már a közfigyelem érdeklődését is felkeltette, s a magyar népi értékek megjelenítésében szerepet játszhatott. Ezt igazolhatja az a tény, hogy Munkácsy Mihály, a századvég ünnepelt festője, a nemzeti festészet kiemelkedő alakja 1884-ben egy teljes matyó öltözetet kapott emlékül nevelőapjától, Rock Antal mezőkeresztesi földbirtokostól. A Borsod című újság tudósítása szerint az öltözetet Korstenszky Károly mezőkövesdi szabó készítette, s az „hű eredetiséggel tünteti fel a Mező-kövesd és vidéke népviseletét, másrészt olyan páratlan művészettel van összeállítva, hogy szakértő és laikus gyönyörrel legelteti rajta szemét".

5 Sajátos képet fest a matyóságról Kandra Kabos 1891-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című nagy vállalkozás II. kötetében:

6 „Mező-Kövesd mezővárosában és környékén lakik tömegesebben a magát Mátyás királytól származtató matyóság, az az érdekes palóczféle magyar faj, melynek mind nyelvjárása, mind viselete a legsajátszerűbb ezen az egész vidéken, faji jellege pedig a legszebbek egyikének mondható az egész Alföldön." A továbbiakban olyan jellemvonásokat említ Kandra, amelyek később is vissza-visszatérnek a matyóság-képben. A viseletet egyenesen „rikítónak" 1 Közli: Kresz M., 1956. 197-198. 2 Herich K., 1886.498. 3 Herich K., 1886. 504. 4 Herrmann A., 1890. 56. 5 Borsod 1884. okt. 8. 6 Kandra K, 1891. 266.