Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)
„A MEZŐKÖVESDI INTELLIGENCIA" Az értelmiség és a középosztály szerepe a matyóságkép alakításában
Matyó gazdák és angol vendégek a Ford-eke bemutatóján, 1920-as évek vége A memorandum összeállításában az alábbiak vettek részt: dr. Bielek Tibor járási tiszti orvos, dr. Saád Andor községi orvos, Berndt Kornél a Hitelbank mezőkövesdi fiókjának igazgatója, Dala József rajztanár, dr. Kiss István hittanár, dr. Lukács Gáspár magyar-német-francia szakos tanár és dr. Sándor István magyar-német szakos tanár. A megyei főispánnak benyújtott memorandumban megrázó szavakkal ecsetelték a mezőkövesdi szociális problémákat. „Mezőkövesdet úgy tekintjük, mint Magyarország jelenkori agrárszociális és biológiai problémáinak, bajainak gyújtópontját"- írták. A memorandumban is szerepelt a gazdasági oktatás beindításának fontossága. 1938ban nyílt meg aztán a Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás, melynek elsődleges célja a kisgazdák szakmai, vallási és erkölcsi nevelése és szakoktatása, hogy megfelelő szakismerettel rendelkező kisgazdaréteg kialakításával segítsen a matyóság szociális gondjain. Az iskola első igazgatója az az Erdélyi Tibor volt, aki Dala Józseffel közösen megírta és megjelentette a Matyóföldről szóló szociográfiát. Az iskola működése tovább erősítette a Gazdakör közéleti szerepét is, számos kiemelkedő érdemeket szerzett parasztgazda aktív közreműködésével. 23 A mezőkövesdi polgárság és értelmiség erős kötődése lakóhelyéhez és a matyósághoz az aktív közéletiség és'a kiemelkedő szociális érzék mellett megnyilvánult abban is, hogy lakásaikban, tárgyi környezetükben is megjelent és jellemzővé, követendő példává vált a helyi népi kultúra, a matyó népművészet megjelenítése. 23 A mezőkövesdi kisbirtokos gazdaréteg legendássá vált, érdekes alakja volt Farkas Márton ( 1874— 1930), aki a Matyó Dalárda alkalmi költőjeként szerzett hírnevet jói szavalt és szívesen „mondott dikcziókat". A matyóság „daruszögi aranyszájú Farkasnak" nevezte az Amerikát is megjárt gazdát. Farkas 1918-ban a földműves szakszervezet elnöke lett, majd a tanácsköztársaság alatt direktóriumi tag. Temetésén a mezőkövesdi földmunkásság nagy politikai tüntetést szervezett, mintegy 3000 ember kísérte koporsóját a temetőbe, de mivel nem akart papi szertartást, csak a temető árkába hantolták el. Az eseményről Proletártemetés Mezőkövesden címmel a Népszava is tudósított 1930. április 29-i számában.
