Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A MEZŐKÖVESDI INTELLIGENCIA" Az értelmiség és a középosztály szerepe a matyóságkép alakításában

Az egyébként polgári igényeket és ízlést tükröző lakásokban általánossá vált a matyó hímzéses kézimunkák alkalmazása, néhány szép régi tárgy - elsősorban festett bútor és cserépedény dekorációja. Megjelentek a matyós ízlésű, színesen festett, de polgári igényű bútorok is. Sándor István fiatal gimnáziumi tanárként töltött néhány évet az 1930-as években Mezőkövesden, s akkor született kisfiának Berecz asztalosmesterrel festett bölcsőt csináltatott, melyet később szekrénnyel, asztallal, székekkel és tulipános ládával egész szobaberendezéssé egészített ki.

24 A helyi tisztviselők közül rendkívül értékes és gazdag néprajzi gyűjteménye volt többek között Wittneréknek, de Martos Ferenc tanítónak és Bayer Róbert gimnáziumi igazgatónak is. A helyi intelligencia szívesen vásárolt matyó témájú festményeket, zsánerképeket, utcarészleteket, portrékat a „matyó művészektől", mindenekelőtt Járossy Gyulától, Takács Istvántól és Dala Józseftől. A mezőkövesdi értelmiség kötődését a matyósághoz jelzi a napjainkban is működő Baráti Kör, az Öreg Diákok Köre, mely a hagyományok feltárásában, ápolásában és tudatosításában folyamatosan tevékenykedik. 24 Sándori., 1991. 20-26.