Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A MEZŐKÖVESDI INTELLIGENCIA" Az értelmiség és a középosztály szerepe a matyóságkép alakításában

A mezőkövesdi Hangya Fogyasztási Szövetkezet felügyelőbizottsága az 19J0-es években (az ülő sorban Gaál István, a Matyó Dalárda vezetője, Morvay János főjegyző, Hajdú Ráfis Gáspár) melynek alelnöke volt. Létrehozta a gimnázium házi múzeumát, azt a jelentős iskolai gyűjteményt, amely évtizedekig a múzeum szerepét töltötte be Mezőkövesden. Bayer Róbert kezdetektől aktív szerepet játszott a település kulturális életében. Szerkesztői munkát vállalt 1911-14 között a helyi lapban, s a Mezőkövesd és Vidéke címet viselő újságban számtalan írása is megjelent. Sokat publikált a matyó népművészet értékeiről és annak megvédéséről. Kiemelkedő ismeretterjesztő tevékenységet folytatott, saját készítésű diaképekkel illusztrálva rendszeresen tartott előadásokat már az 1910-es évektől a matyók néprajzáról. Előadó a téli Népfőiskolán, a Földműves Olvasókörben, az Egyházközség világi elnöke. Aktív tagja és szervezője a Mezőkövesdi Kaszinó Kultúrbizottságának, amely 1912 tavaszán az ő kezdeményezésére alakult meg azzal a célkitűzéssel, hogy „a város és vidékének művelt és kevésbé művelt köreit tanító és szórakoztató előadásokat, felolvasásokat tartson és megfelelő tanfolyamokat szervezzen." Bayer Róbert készítette el a mezőkövesdi utcanevek jegyzékét. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a korszerű gazdálkodás kérdéseiről (gyümölcstermesztés, a vetésforgó jelentősége stb.) éppúgy tartott előadásokat, mint a komolyzenéről. Nagy súlyt helyezett a sportra is. Az ő igazgatósága alatt létesült a gimnáziumban korszerű tornaterem, uszoda és teniszpálya is. Megalapítója volt a Mezőkövesdi Egyetemes Sportegyesületnek. Felesége, más értelmiségi asszonyokhoz hasonlóan szintén a kézimunkák varratásával foglalkozott: „nagy érdemei vannak abban, hogy a népet visszavezessék a régi értékekhez" - írta róla az Est című lap.

13 13 Az Est, 1923. jún. 22.