Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MAGYAR FALU LEGFŐBB REPREZENTÁNSA" A matyó népművészet felfedezése, a matyó „image" kialakulása

Matyó pár, 1911. Izabella főhercegnő fotója mezőkövesdi látogatásakor készült már 1893-ban.

18 A Szabadság című lap 1896. február 26-i számában említi először a matyó lakodalom vendégszereplésének ötletét:

19 „Fölmerült az az eszme, hogy a kiállításon egy borsodmegyei matyó lakodalmat is bemutassanak. A lakodalom bemutatása szeptember havában lesz. Nem tudjuk, a terv megvalósítása és a költségek előteremtése érdekében működik-e már Borsod vármegyében valamely bizottság ..." Az elképzelések szerint a szászok lakodalmi bemutatója korábbra volt tervezve, de mivel a vőlegény időre nem kapta meg a házasodási engedélyt, így ők csak kézfogót ünnepeltek. A tervezett lakodalmak közül elsőként a matyóké valósult meg 1896. szeptember 8-án. A Vasárnapi Újság tudósítója ilyennek látta a fővárosi matyó lakodalmat:

20 „Reggel 6 órakor érkezett meg a Keleti pályaudvaron különvonattal Mezőkövesdről a 150 18 Wlisloczki H.. 1893. 69. 19 Szabadság 1896. február 26. 2. 1. 20 Vasárnapi Újság, 1896. 43. évf. 37. sz.