Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MAGYAR FALU LEGFŐBB REPREZENTÁNSA" A matyó népművészet felfedezése, a matyó „image" kialakulása

Matyó pár, 1895. (Jankó János felvétele, NM Itsz. 296) fényképfelvételek mindent magukba foglalnak... A ruhákat a megküldött fényképek szerint a megye megvásárolta."

16 A borsodi matyóházban végül megvalósított „életképről" Kovács Gyula leírása tudósít:

17 »Harom alak mutatja a házban a matyó viseletet, a további két alak az ugyancsak borsodmegyei sziráki népviseletnek bemutatására van szánva. A jelenetek értelme egyébként a következő: az „ember", mikor még együtt ették a huszároknál a Sziráki Józsival a profontot, meghívta vendégségbe jó fegyverbajtársát. Most jött el a húgával együtt. Ki is öltöztek a lelkeim! A sziráki lány ám csak selyemben meg bársonyban jár, a legény szűrét meg hat hétig varrta a miskolczi szabó, majd hogy szemét rajt' nem 16 Jankó J., 1897. 36. 17 Kovács Gy., 1896. 263.