Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A MAGYAR ETHNOGRÁFIA LEGÉRDEKESEBB VIDÉKE" A matyóság néprajzi kutatása

Matyó nagycsalád. Kóris Kálmán felvétele, 1904. (HOM 2617.) néprajz első egyetemi professzorával. Több matyó tárgyú kisebb néprajzi cikk után Györffy biztatására készítette el doktori disszertációját A mezőkövesdi matyó nép élete címmel.

9 Monografikus igénnyel, a népélet minden területét érintve írta le a matyók néprajzát. Herkely összevetette a matyóságot a környező etnikai csoportokkal is, melynek eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a matyóság átmenetet képvisel a palócság és a Nagyalföld között. E dolgozat feltételezhetően csak előkészítője volt egy alaposabb matyó monográfiának, melynek megvalósulását munkalahetőségeinek alakulása, majd fiatalon bekövetkezett halála is megakadályozta. A magyar néprajztudomány első professzorának, a nagytekintélyű Györffy Istvánnak sokat köszönhetünk a matyóság néprajzi feltárásában. Györffy Istvánt

10 két motívum irányíthatta a matyóság felé. Egyrészt a század elején híressé vált matyó népi kultúra és népművészet természetesen felkeltette a néprajztudós érdeklődését is, másrészt viszont pályája egészén átívelt az alföldi paraszti kultúra feltárásának igénye, az Alföld és peremvidéke népességének, történeti és kulturális kapcsolatainak vizsgálata. Mindebben a dél-borsodi matyóság monografikus igényű etnikumvizsgálata számos új ismerettel szolgálhatott. A matyó kétbeltelkes település néprajzi vizsgálatában például éppen az alföldi jelleget tudta bebizonyítani és hangoztatni. Foglalkozott a matyó névadás eredetével, utalt a matyóság palóc kapcsolataira is. De megállapítja, hogy a tipikus alföldi településformájuk, állattenyésztő hagyományaik, 9 Herkely K, 1939a 132. 10 Matyó témájú tanulmányaihoz lásd az irodalomjegyzéket.