Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)
III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI
társadalomban valósággal csak a lökdösés tárgyai és tapasztaljuk, hogy a szegény hülye úgyszólván mindig az udvarok szemétdombján, a gazdaság körül az ólakban tölti el nyomorúságos életét. E boldogtalanok részére épen az szól, a mi a siketnémák és vakok részére, hogy tudniillik más társadalmakban a hülyék ügye szintén fel van karolva. Én ez alkalommal nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy Magyarországon a hülyékkel egyáltalában senki sem foglalkozik. Mert nekem tudomásom van egy szerény magánintézetről, a Frimm Jakabéról, mely a kormány részéről némi, azt hiszem maga a t. minister ur is elismeri, csekély segélyben részesül, mit a 18,000 kimutatott boldogtalannal szemben, én ezt elégségesnek nem tarthatok. Nem akarom tovább fárasztani a t. ház figyelmét azzal, hogy most ez ügyet bővebben kifejtsem, csak meg akartam pendíteni és pedig azért, mert azon szó, mely itt emelkedik, sokkal könnyebben terjed el az országban, sokkal könnyebben találja meg a könyörületes sziveket és a gondolkodó emberek értelmét, mint ha bármely egyes röpiratban, avagy lapokban bárki az eszmét felvetné. Most beérem azzal, hogy ez ügyet itt felemlítettem és iparkodtam a társadalom figyelmét e dologra fordítani. (Helyeslések.) 1884—87. 12. A főrendi ház reformjáról 1885. február 12. KN. 1884—1887. IV. 100—106. ... [100] T. ház! Akkor, a midőn alkotmányrevisio előtt állunk, mikor tehát minden pártszempont, minden pártálláspont kidomborítandó teljesen: akkor szerintem a megalkuvásnak semmi jogosultsága sincs. ... Szó van arról t. ház, hogy vannak elévülhetetlen jogok; szó van arról, hogy van rend és méltóság és annak magasabb hivatása van egy nemzet, vagy az emberiség sorsához hozzászólni. T. képviselőház, én mint democrata ezt határozottan tagadom. Hát hiszen, nem akarok én a történeti deductióba mélyen belenyúlni; de mondom, hogy a ki a királyi hatalomnak vagy az úgynevezett magas aristocratiának a keletkezését és történelmét veszi, ennek mélyebben kell abba nyúlni, mint a mennyire tegnap belenyúlt Beksics igen t. képviselőtársam, a ki azt mondta, hogy minden aristocratia kinevezés útján jött létre. (Halljuk!) Már t. képviselőház, ha az igazi történelmet vonjuk kérdőre, akkor nemcsak a magyar, hanem az egész világ magas aristocratiának őseit nem egyszer ott fogjuk találni sokszor az országútszélén oly műveletekben, melyeket ma minden büntetendő codex, nagy büntetésekkel sujt. És t. képviselőház, azt mondják: történelmi jog, történelmi fény. Honnan, miért? mert a történelmet hamis alapon irják a történetirók; ők csak azt domborítják ki, a mi pillanatnyi hatalmát éreztette, őket elvakítja a királyok, a hires családok, az aristocratia fénye; ők a hadjáratok, nempedig a művelődés szerint irják a történetet és kidomborítják azon hadvezért, a kinek egész dicsősége nem karja erejében és nem szelleme magasztosságában rejlik, hanem a milliónyi véres testekben, melyeket a nép maga szolgáltatott. Hát t. képviselőház, ha sehol senki sem meri felemelni szavát azon népnek érdekében, melynek vérén minden trónnak és aristocratiának fénye és dicsősége alapszik, én bátran felemelem szavamat e nép érdekében itt a magyar országgyűlés közepén. (Helyeslés a szélső baloldalon.) ... [101] Miről van most szó? A tiszta democratia és még inkább az, hogy negyvennyolczban Magyarország átment a rendi alkotmányból a képviselői rendszerhez, logicailag követeli azt, hogy minden rendi intézmény a maga egészében, a maga részleteiben egyszerűen eltörültessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) ... Ez t. képviselőház, oly logicai következménye a népképviseleti rendszemek, melyet sem Szilágyi Dezső képviselő ur az ő választásával, sem Irányi Dániel t. barátom az ő választási rendszerében nem fog meghazudtolni és nem fogja kimutathatni azt, hogy az én álláspontom hamis. De tovább megyek t. képviselőház. (Halljuk!) Amarról az oldalról, erről az oldalról, ezekről a helyekről mit hallunk? Hallunk hivatkozást Belgiumra, hallunk hivatkozást Angliára, Amerikára és több államra s azzal akarják indokolni a senatus, a második kamara létezését, de elfelejtenek egyet, a mi ilyen dolgoknál soha el nem felejthető, elfelejtik azt, hogy Belgium, hogy Francziaország, hogy Anglia és minden állam, mely kétkamarás rendszerel bir, önálló és független, a maga sorsát intéző állam, holott Magyarország nem az. (Ugy van! a szélső baloldalon). ...