Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)
III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI
T. képviselőház! Én nem ismerek el semminemű kiváltságos jogot, mert előttem a feladat az, az én törekvésem az, hogy a magyar nemzet, mint olyan, összes erejének kifejtésével, nem kérdve annak származását, csak értékét és becsületességét, tudja megalapítani a maga boldogságát. Ez t. képviselőház, az én álláspontom s én teljes tökéletesen osztozom abban, a mi Buckle művének és észjárásának a legfőbb és legsarkalatosabb elve, tudniillik az, hogy nem a buzogány, nem a kard, nem az ágyú, nem a szuronyt tartó király az igazi, hanem az az igazi király, a ki tud. S az aristocratiában nem ismerek el semminemű születést és számlázást, hanem elismerem a tudást, a becsületes törekvést, a nemes lelket. (Tetszés a szelő baloldalon.) És mutassa ki ezt egy bíborban született vagy a legutolsó béres fia, előttem mindkettő egy és ugyanaz. (Tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! Az indokolások során az is előfordul, hogy helyet kell csinálni egyáltalán bizonyos rendeknek, bizonyos qualificatióknak a törvényhozásban. T. ház! Én azt a kérdést vetem fel, ha a főrendiház ma eltörültetik, vájjon létezik-e akadály, mely Magyarország főnemességet, Magyarország főpapságát, Magyarország zászlósait vagy mindazokat, kik egyáltalán a főrendiházban jogosultsággal bimak, kizárja, eltolja a törvényhozói működéstől? Én ezt tagadom t. ház. Ha teljeskorúságot értek, ha kellő adóalapot mutatnak ki, nem 3,000 frtot, hanem egy csekélységet és meg tudják nyerni a nép bizalmát, akkor helyt foglalhatnak a nemzet képviselőházban és lehetnek törvényhozók az initiativa teljes felszerelése mellett. T. ház! Kiváltságot akarnak, egyéb semmit. S akkor, midőn itt Irányi Dániel t. képviselőtársam sem zárkózhatott el attól, hogy ő határozati javaslatát kisérje oly szavakkal, különösen beszéde végén, melyek tiszta, democrata szavak voltak, hogyan lehet egyáltalán indokolni azt, hogy itt a kiváltságokat oly intézményekkel egyeztessük össze, melyek a kiváltságot kizárják, mert ellentétesek — választással — kinevezéssel. ... [102] Én, t. ház, ezen politikát magaménak nem vallom és azt mondom, hogy ha Magyarországnak most valamire szüksége van, ez az: törülje el a felsőházat, vagyis a mostani főrendiházat. Erre absolute semmi szükség nincs, annak fennállását, szükségességeit, jó hatásait még a magyar történelemből sem lehetne kimutatni. ... T. képviselőház! Én nem tagadom, mert igen jól tudom a történelemből, jelesen a magyar társadalom fejlődéséből, hogy a magyar aristocratia valósággal dicső alakokat, nagyszerű hazafiakat, tetterős oly embereket adott a hazának, kikről nemcsak pietással, hanem örök hálával kell hogy emlékezzünk. De én nem beszélek ezekről; el fogom ismerni jövőben is a nagy tettet; hanem beszélek általánosságban arról, minek világos tanúságát itt látjuk főrendiházunkban, a melyről már statistikai alapon is kimutattatott, hogy vájjon mi az ma. Mit ér az a testület, mely magának azt vindicálja, hogy keblében van a valóságos hatalom, a főrang, a dicső ősök ivadéka, az egyház összes hatalmával, mely közel ezer tagot számlál s mind e hatalom, mind az, a mi magának fényt, sőt értelmi elsőbbséget követel, a mi latba veti hatalmát, a mi azt akarja, hogy szavazata mérlegeitessék, mind az vájjon mit állít ki a mai politikai harcztérre?... [103] Én ide akarom beültetni a democratia tölgyfáját, a mely daczol a viharral, daczol a villámmal és mindenha egy-egy ága letörik, azt önerejéből kipótolja. Nem fogadom el sem a törvényjavaslatot, sem a határozati javaslatot, hanem érvelésem alapján a következő határozati javaslatot nyújtom be (olvassa): Határozati javaslat. Az országgyűlés képviselőháza kimondja: 1- ször, hogy a főrendiháznak, mint rendi intézmények létjoga abban a perczben szűnt meg, a melyben a népképviseleti rendszer elfogadtatott; 2- szor, hogy ugy a jogegyenlőség, mint a „semmit rólunk nélkülünk" elveknél fogva — mint a mely elvek a szabad választáson nyugvó népképviseletnek sarokkövei — a főrendiház eltörlendő; 3- szor, hogy a nemzet közéletének az önkormányzatban gyökerező fejlődése a rendi intézmény minden faját teljesen kizárja; 4- szer, hogy tekintettel a nemzet közszellemének, a legkiváltságosabb helyzetben is, nyugodt, inkább szenvedő, mint cselekvő lüktetésére, oly intézményre, mely egyfelől a népképviselet, másfelől a szentesítés jogával fölruházott korona és tanácsa között helyet foglaljon, semmi szükség nincsen. Mindezeknél fogva utasítja a képviselőház a kormányt: terjeszszen elő oly törvényjavaslatot, mely a főrendiház eltörlését kimondja. ...