Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

Hivatkozom a Fresenius nevéhez kötött vállalatra, mint amely tisztán kisérleti uton igyekszik a mezőgazdasági ágakat, a gyakorlatba fejleszteni. Mind a két intézet privat vállalat volt s fontossága azt eredményezte, hogy ma az államtól gazdag subventióban részerül. Hivatkozom Francziaországra, hol csak a legújabb időben a phylloxera érdekében alakult egy nagy bizottság, a melynek vezetője a világhirű chemicus Dumas. Ezen bizottságból kifolyólag, rögtön alakult egy nagyszerű kisérleti állomás, mely szintén nemcsak Francziaorszgára, hanem egész Európára kezd kihatni. Szóval, T. ház, a mezőgazdaság körül ugyanazon eljárásra vagyunk szorítva, melyre szorítva van mindazon iparos és gyáros, ki gyárát, vagy iparát magasra akarja emelni és szóval, ki haladni akar. Egy idegenek előtt elzárt helyiségben, ha sikerül egy tekintetet vetni, azt látjuk, hogy az illető gyáros a maga jövedelméből áldoz kísérletekre és azon apparátusokra, a melyek gyárának emelésére szolgálnak. Nem végezhetem be szavaimat a nélkül, hogy [389] Simonyi Ernő képviselő társamnak tegnap elmondott szavaira pár szóval ne reflectáljak; teszem leginkább azon irányban, hogy t. barátom nagyon téved, midőn azt gondolja, hogy bizonyos hibákat, melyekben társadalmunk egyes rétege kisebb-nagyobb mértékben szenved, általánosítani lehet. Ez nem helyes, mert én éppen egy ily gyakorlati czélzatú, már magában képzettséget és műveltséget követelő dologban, mint a minő a mezőgazdasági és borászati kisérlettevés, ily irányban már rá mutathatok Magyarországon is, hogy igenis vannak már Magyarországon is borvidékek, községek, melyek nem várhatván be a kormány kezdeményezését, önmagok erején kezdenek nagy áldozatot hozni. Hivatkozom arra, hogy Szegszárd maga, borászati czélból egy vegyészt bizott meg a tanulmányozással és késznek nyilatkozott arra, hogy mihelyt e vegyész bizonyítványnyal igazolja képesítését, a város borászati czélra 5000 frtot kész fordítani; hasonlóképen tett Versetz; mindkét város szakembereit a József-műegyetem vegyészeti laboratóriumában képezteti. Abban sem érthetek egyet Simonyi képviselőtársammal, hogy ő azt hiszi, hogy némelyek, a kik határozati javaslatot terjesztenek elő, kiváltkép midőn pénzről van szó, e pénzt a kormánytól követelik. A legtávolabbról sem. Abban igaza van t. barátomnak, hogy azon balszokás van elterjedve, hogy nem a képviselethez, hanem a kormányhoz szokták intézni a kérvényeket, sőt a házban is egyenesen a kormány hivatik fel, mintha ő az államvagyon felett minden legkisebb felelősség nélkül rendelkezhetnék. Nem ugy van, mert én azt hiszem, hogy midőn ilyen gyakorlati czélokra tartozó határozati javaslatok tétetnek, melyeknek fontosságát ma egy agricultur állam sem vonja kétségbe, melyek felállítása alól nem emancipálhatja magát, tartozik igenis az államra s az arra való költség megszavazása tartozik azon testületre, a képviselőházra, mely a pénzek hováfordítása felett rendelkezik. Én tehát tisztelettel ajánlom a t. háznak határozati javaslatom elfogadását. 1878—81. 8. A Földtani Intézet működéséről 1880. április 10. KN. 1878—1881. XI. 398—399. [398] T. ház! Csak pár perezre leszek bátor a t. ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk!) A földtani intézetek más országokban, két irányba működnek, két irányba hasznosak. Egyik tisztán tudományos, a másik pedig gyakorlati. Midőn az össz-monarchia felvétele még az absolut korszakban kezdődött, kis apparátussal, csak felületesen történt az ország képének geologikus összeállítása. Most végre-valahára 10 éve annak, hogy ily intézetünk van. De fájdalommal kell constatai nunk, hogy e tiz évi működésnek resultatuma, kiváltképen a mi a gyakorlati terére vonatkozik, sehogy sem felel meg a czélnak. Geológiai intézetünknek már kitűnő szép térképei vannak; azonban ezek nincsenek sokszorosítva, mert oly sanyarú anyagi viszonyok köztt van az intézet, hogy teljességgel nem jut erre a mulhatlanul fontos dologra. Magyarország bányászata nem használhatja ezen térképeket, nem használhatják az építkezési vállalatok sem, pedig véghetetlenül fontosak ezekre nézve. Ha akad vasúti, vagy bármily más vállalat, nem kap térképet, mely megmutatná, hol kapja meg azon kőnemet, melyek szüksége van, hanem privát uton kell arról tudomást szerezni, holott az intézetben kitűnő fölvételek alapján az anyag készen áll. Én tehát igen kérem a t. házat, [399]