Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

hogy ezen czímre méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni: „A földtani intézet előirányzatában, térképek sokszorosítására vétessék fel 8. pont alatt 2,000 frt." Ezzel ezen munkálatot meg lehetne kezdeni és sok tekintetben igen kitűnő szolgálatokat fogna tenni. 1878—81. 9. Szeged város árvíz elleni biztosítására vonatkozó törvényjavaslatról 1880. április 15. KN. 1878—1881. XII.104—106. [104] T. ház! Én egy itt a házban kiejtett szó és egy emlékemben élő kép behatása alatt kezdem azon rövid beszédemet, melyet a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatokra nézve elmondani bátor leszek. A szó, a mely kiejtetett az; bis dat, qui cito dat; a képet látom most is lelkem előtt, ugy a mint Szeged városának belterülete viz alatt állott, annak lakossága irtóztató nyomorban a gátak tetején fetrengett és látom azon téli képet, midőn ezen lakosság az összetákolt nyomorult viskókban kihúzta a kegyetlen telet. Ez az, t. ház, a miért és egy perczet sem kívánok elrabolni azon időből, mely arra fordítható, hogy Szeged reconstructiójára vonatkozó törvényjavaslatok végre-valahára elintézést nyerjenek. Nekem vannak kételyeim, vannak aggodalmaim, melyek engem Szeged reconstructiója tekintetében nyugtalanítanak. Szeged reconstructiója szerintem elválaszthatatlan [105] a Tiszaszabályozástól, mely köztudomásúlag roszul ütött ki. Mert két eset forog fenn. Ha a Tisza, mint elszabályozott folyó, évről évre még jövőben is megtartaná azt a rendellenes magasságot, melynek catastrofaszerű kitörése Szegedet elpusztította, akkor Szeged reconstructióját máskép képzelni nem lehet, mint ugy, hogy töltessék fel a legmagasabb vizállás niveauja fölé az egész város területe. Azt én igenis belátom, hogy ez oly költséggel és oly munkával járna, mely már magában hátráltatná a terv kivitelét, mert egy elsodort municipium helyreállításánál, szerény véleményem szerint az első szempont az, hogy a hajlékot vesztett lakosság hajlék alá jusson és visszatérhessen foglalkozásához és normális viszonyokhoz. Ha ez ugy van, akkor a Tiszaszabályozás szintjén fordul meg Szeged jövőjének sorsa, reconstructiójának mikéntje. Nekem mindeddig még az által is, hogy egy tiszaszabályozási kölcsön terveztetik, nincsenek meg azon garantiák, hogy a Tiszaszabályozás ezen túl nem az lesz, a mi eddig volt, az, hogy miként nem jellemezte eddig senki egy szóval, mit én kimondani merek, tisztán érdekszabályozás, magyarán mondva, földrablás. Ha meglesznek azon garantiák és én őrködni fogok a felett, hogy meglegyenek, hogy a Tisza jelenlegi elszabályozott voltában mintegy előttünk álló egészen új folyó áll, hogy ezen új folyót nem többé a ministerium térképeia lapján szabad tekintenünk, melyekről be van bizonyítva, hogy éppen az érdek szabályozás következtében, mint adatok elvesztették hitelességöket, hanem újdonat új, a forrástól a torkolatig terjedő felvételre van szükség, melynek alapján egy központilag meghatározott terv szerint kell keresztül vinni a Tiszának oly módon szabályozását, hogy catasztrófa egyáltalán ne állhasson be. Más volt az mikor Paleokapa és Vásárhelyi tanulmányozták az ősi szabályozatlan folyót és arra alapították terveiket és más az, a minek most bekövetkeznie kell. Mert reám nézve nem mértékadó a külföldi szakértők véleménye minden tekintetben; egyszerűen azért nem mértékadó, mert a szakértők egyszer hajóztak végig a Tiszán és a felvilágosításokat azon térképekből szedték, melyek a ministeriumban vannak és melyek alapján a ministerium szakközegei azt állították, hogy Szegedre nézve veszedelem nincs. A mi magát a reconstructiót illeti, Mocsáry Lajos t. barátom tett néhány megjegyzést a tervbe vett körutak és sugárutak tárgyában. Én a körutakat és sugárutakat, melyek Szegeden terveztetnek, akként fogom fel, miként felfogom Budapesten a Dunapartot, mely 1838 óta rendszeres eljárás által emeltetett fel a katastropha elleni védelmi vonalul. Abban tökéletesen igaza van Mocsáry t. barátomnak, hogy ezek a sugárutak jelzők arra nézve, hogy mily mértékben kell jövőre Szeged egész talaját emelni igyekezni. Ugy, miként ez tervezve van, t. ház, van ebben plausibilitás. Mindazonáltal abban is igaza van Mocsáry t. barátomnak, hogy a sugárúton kivül eső helyek okvetlenül a mélységben fognak feküdni. Ezek a helyek a Tisza jelenlegi abnormális viszonyai köztt kiváltkép a fakadó vizeknek vannak kitéve és ha szigorúan veszem, ugy látom, hogy mi Szeged város lakosságát voltakép arra akarjuk bimi, hogy szilárd épületeket