Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

tát. Legnagyobb részüket Faust díszkiadása a Grethchen képével, az idegen irodalom minden faja és neme tölti meg. (Ugy van! a szélső balon.) Ebből folyik az a tanulság, hogy itt kétnyelvű közönség van, mely méltán a jobbat és szebbet választja ki, de fájdalom, nem a magyart, mert nem vonzza! És ha mi Magyarországon a culturális intézmények felosztását szigorú birálat alá veszszük: azt fogjuk találni, hogy az áramlat mindeddig az volt, hogy mi ugyan kívánunk erős nemzeti államnak erős nemzeti cultural, de a cultura factorait kitesszük idegen nyelvek behatásának. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) [269] Egész tisztelettel viseltetem Budapest értéke iránt; elismerem, hogy halad, fejlődik, sőt magyarosodik is. Nagyra tartom Pozsonyt is, Kassát is, de hogy ott spécifiais magyar cultura sohasem fog kifejlődni: az egyszer bizonyos. Nem kérdem, hogy a kormányt mi irányítja — mert nemcsak az ő bűne, hanem bűne mindazon kormányoknak, melyek eddig működtek s bármely alapon foglalkoztak Magyarország culturájának fejlesztésével, akár a germanisatio formájában, akár pedig más hamis jelszavak alatt, (Igaz! Ugy van! balfelől) hanem tény az, hogy Magyarországnak legbecsesebb, legértékesebb emberanyagát, mely értelimségre nézve színarany Európa összes népei között: az Alföld legmagyarabb népét, ott hagyják az u. n. parasztságban, parasztvárosaiban. (Igaz! Ugy van! szélső balfelől) Azt hiszi talán a t. minister ur, hogy a mikor itt megindult a mozgalom egy harmadik egyetemért, engem kortesviszketeg vitt arra, hogy a magyar alföldnek egyetemet kívánjak? Én ezt most is kivánom (Élénk helyeslés szélső balfelől) és ha azt hiszi valaki, hogy én ez által önzőén Szegedre czélzok, hát tegyék az egyetemet Makóra, H.-M.-Vásárhelyre, vagy bármely magyar rriuniciumba. (Élénk helyeslés szélső balfelől.) Azt mondták, t. ház, hogy ne szakítsuk meg a kapcsot nyugat culturájával. Milyen ötletből mondták ezt? A görög nyelv ötletéből. Én, t. ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy olyan nemzetek, mint a magyar is, a melyek minoritásban vannak más szomszéd nagy nemzetekkel szemben, csak akkor maradhatnak meg, ha spécifiais culturájukat magasra emelik. (Igaz! Ugy van! szélső balfelől.) Azt mondják, mi legyen az a specificus magyar cultura? Ezt itt Budapesten, vagy Pozsonyban megmagyarázni végtelenül nehéz, ... Az, t. ház, a mi most Budapesten történik, az én legbensőbb meggyőződésem szerint semmi más, mint határtalan hiúság hóbortja. Azt mondják: „igyekezni kell, hogy Budapest világváros legyen"! — ezt halljuk folytonosan. Nekem, t. ház, Budapest, mint világváros nem kell, mert ez képtelenség; ezt megcsinálni nem lehet. Nekem Budapest, mint a magyarság valóságos typicus fővárosa kell, (Élénk helyeslés és tetszés szélső balfelől) hol ennek anyagi és művészeti érdekei s a mennyire lehet, lassanként a magyarság typicus jegyei is összpontosulnak, a mely igy magába gyűjti és ott nagyra neveli a magyar nemzet nemes sajátságait és ezeket kifejlteszti. Hozzánk soha az angol nem fog jönni, hogy Londonnál nagyobb világvárost lásson. Nem fog jönni a párisi sem; és nem fog jönni semmi okos külföldi sem azért, hanem jönni fog azért, hogy meglássa Magyarország typicus fővárosát és benne a magyarság tiszta cul tu ráját. ... [270] Fontolja meg a t. minister ur és az egész t. képviselőház is, hogy mi milyenek vagyunk; hogy mi nem vagyunk scandinávok, de nem vagyunk még németek sem, hol az egész társadalmat komolyan áthatja az a tudat, hogy az, a ki magasabb szellemi qualificatiót követelő pályára akar lépni a társadalomban, annak meg kell tennie kötelsségét az iskolában; mi nem vagyunk ott, a hol azok, hogy már az ifjúságban benne van az a szent ihlet és meggyőződés, hogy ha az egyetemre betette lábát, ott vagy végeznie kell, vagy pedig el kell azt hagynia és más pályára kell lépni. (Tetszés a jobb és balfelől.) Mi nem vagyunk még ennyire; az egész társadalom át van itatva attól, hgy az apa iparkodjék az ő filkó fiát a kötelességek alól kimenteni, hogy itt protectio és isten tudja mi mindenféle módon megpróbálják, hogy csak valamikép elüssék a kötelesség komoly teljesítését. (Élénk helyeslés.) És akkor legyen a t. minister umak és a törvényhozásnak az a kötelességérzete, hogy ennek véget vessen, nem policialis uton, mert ez lehetetlen, hanem azzal, hogy Magyarország közművelődési intézményeit, a legfontosabbakat, a melyek itt a közpályára a cultura érdekében nekünk elemeket nevelnek, ne tegye egy Bábelbe, a melynek semmi jelentősége sincs ma, hanem tegye oda, hová hazájában Ihering visszavágyott: tegye