Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

önmagára nézve haszon. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Magyarországon, t. ház, az emberi életnek annyira nincs becse, hogy teljesen ép, erős karú emberek nem tudnak egyebet csinálni, mint két malacz, egy juh és egy ló mellett, mint pásztorok tölteni az egész napot száz és százezren. Én, t. ház, igenis belátom azt, hogy szükség van a gyermekhalandóság tekintetében intézkedéseket tenni gazdasági szempontból is; közelebb kell hozni azonban a népet az orvosi tanácshoz is, mert ettől ma nagy vidékeken igen távol áll. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De a bajnak gyökere ott van, hogy a család már derout gazdasági helyzete következtében gazdaságilag rossz. Ezt kell megjavítani és ha ez ugy áll, akkor ne méltóztassanak contemplálni oly rendszerváltoztatásokat, mint az állami administratio, mely a munkát megint háttérbe fogja szorítni és a társadalom egy részét ismét hivatalkeresésre és a szent nyugdíj után való áhítozásra fogja ösztönözni. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Meg kell változtatni ezt a törekvést principialiter; a munkaszerzést, az emberi élet megbecsülését a munka érdekében kell előtérbe állítani és ennek minden egyebet alárendelni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 1887—92. 6. A munkásmozgalomról 1889. december 10. KN. 1887—1892. XV. 42^13. [42] T. képviselőház! Én teljesen méltatom azt a nemes érzületet és irányt, melyet Madarász t. képviselőtársam ezen kérvény tárgyalása alkalmából kifejtett; de kötelességemnek tartom egyszersmind azt, hogy bár egész futólagosan, de érintsem a magam részéről a munkások mai állását különösen Magyarországon, mert a benyújtott folyamodások és azok intentióinak időkön át való átalakulása, az nagyon különböző dolog. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. ház! A ki a munkás-mozgalmat Magyarországon és specialiter Budapesten ismeri, az tudhatja, hogy az eleintén intemationalis socialisticus irányban indult el; akkori vezetője volt Franki Leo, a franczia commune egykori ministere. Azután átalakult azon irányban, hogy már anarchisticus hangok is hallatszottak. Azután következett egy nagy elcsendesedés. Magyarországon a munkás-kérdésnek újabbi feléledése a párisi socialista-congressuson kövekezett be. Hivatkozom mindazokra, a kik a párisi kiállítási mozgalmat figyelemmel kisérték, a kik különösen a különböző congressusok ügyét kisérték figyelemmel, hogy észrevehették, hogy Magyarország munkásai is képviseive voltak a párisi socialista-congressson és hogy akkor általános bámulat tárgya volt az, hogy a budapesti munkások egyik küldötte, névszerint Ihrlinger, a párisi socialista-congressusnak bejelentette, hogy Magyarországon semmi baj sincsen a munkásokkal; nem alkotnak ellenzéket, mert őket a kormány istápolja és pártolja. Én a t. ház bölcsességére bízom annak elképzelését, hogy Tisza Kálmán minister elnöklete alatta magyar kormány oly mozgalamkat támogat, amelyekkel egy socialista congressuuson állanak fel és mernek kérkedni. Én, t. képviselőház, nem vagyok hajlandó most ennek a kérdésnek akár bővebb vizsgálásába, akár vitatásába bocsátkozni; constatálom egyszerűen azt, hogy a socialista congressuoson kijelentetett az, hogy Magyarország munkásait a kormány támogatja. Milyen okból, mely ötletből, azt én nem tudom. De mielőtt állást foglalnék abban az irányba, a melyben Madarász József t. képviselőtársam megállapodott és határozati javaslatot is nyújtott be, én a munkás-kérdést teljesen tisztázva akarom látni és csak akkor fogok mellette állást foglalni. Mert az nem lehet Magyarországra közömbös, hogy a munkások törekvései mik; és az én nézetem szerint itt a folyamodásnak csak egy irányban volt volna joga, tudniillik az egyesületi és gyülekezési jog korlátozása tekintetében, minden tekintetben pedig én követelem a tiszta álláspontot, különösen pedig, hgy a munkások alapelveikre milyen álláspontot foglalnak el, mert ők kijelentik azt Parisban az ő megbízottjaik által, hogy socialisták, ide pedig petitionálni jönnek másképen, addig ott ismét kifejezik, hogy a magyar kormány a mely eddig legalább kevés hajlamot mutatott a tulajdonképeni socialismus mellett, hogy ő pártolja őket: én ama munkások mellett a legjobb akaratom mellett sem vagyok képes tisztán állást foglalni és az ügyükkel foglalkozni és abban a nézetben vagyok, hogy várakozó álláspontot kell velük szemben elfoglani mindaddig, a mig ők tiszta álláspontot foglalnak el e hazában, hogy mi, a kik nemzeti érdekeket is tartozunk képviselni és ápolni, ezen az alapon birjuk őket megbírálni. Egyébként, minthogy t. képviselőtársam