Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

a ki azt mondta: Magyarországnak nem állhat érdekében az, hogy a szőlőket irtsuk, hanem érdeke az, hogy kövessünk el mindent, hogy a szőlőt a philloxera daczára fentartsuk. Akadtak szakemberek, kik akkor concret tervet nemcsak contempláltak, hanem publicáltak is a Természettudományi Közlönyben, a mely terv egyenesen oda ment ki, hogy a hazai szőlőfajokon különböző talajban meg kell kisérteni az ellentálló képességet. Tehát a rationális irány meg volt mindig. Hol volt hát a baj? A baj ott volt, hogy a t. minister urak, különösen a t. minister ur elődje az ily szaktanácskozásokat épen ugy rendezte be, mint a hogy a t. képviselőházban szokás a bizottságokat összerendelni. Két szakember ellenében 8—10 ministeri tisztviselővel, vagy pedig tanárral, kik a minister ellenében véleménynyel egyáltalán nem bírhatnak, nem szabad nekik bimi; a szakembereknek consequens leszavaztatása és ha ők mégis opponáltak és véleményük mellett megmaradtak, egyszerű mellőzése; ez volt ott az eljárás. Hát, t. ház, felhozta Szalay Imre képviselő ur, hogy ő és sokan csalódtak egy amerikai szőlőben, a melyet ellenállónak hittek. T. ház! Az amerikai szőlőkre vonatkozólag az igazi szakemberek előtt soha semminemű kétség nem forgott fenn, de igazi szakemberek csak ezt mondhatták ki és ez ma is áll; tény, az, hogy Amerikában vannak szőlők, a melyeknek a philloxera nem árt. Ezt senki sem vonta kétségbe, nem is vonhatta soha. A kérdés már most az, hogy vájjon azok a szőlők, a melyek Amerikában a philloxerának ellenállának az amerikai klima és talajban, Magyarországba átültetve, vájjon megtartják-e ellenállási képességüket? Már most, a ki meg akarja határozni, hogy egy Amerikából behozott szőlőfaj magyarföldben, [127] de a magyar föld különböző minőségében, hegyre, síkra, agyagos, homokos talajra, trachytra, mészre ültettetik, megtartja-e ellenálló képességét? Hát erre nézve a tudomány világosan megmondja az eljárást. Azt nem lehet sem theoriával, sem hypothesissel, sem semmi mással, csupán a tapasztalással eldönteni. A tapasztalás nem terjedhet egy-két évre, annak hosszú időre van szüksége és én nem habozok kimondani, hogy mindazon úgynevezett szakemberek, a kik már ma hirdetik, hogy ismernek szőlőfajt, a mely Magyarországon biztosan és örökre ellenáll a philloxerának, mindazon szakembereket vagy tudatlanoknak, vagy szédelgőknek tartom. A szakemberek ma kimondhatják azt, hogy egy kisérleti telepen átültetett amerikai veszsző három év óta ellenáll a philloxerának, ezt kimondhatják, de hogy mi fog történni azon vesszővel 4—5—6 év múlva, még most nem mondhatja meg senki, mert azt mindenki tudja, hogy a climaticus és talajviszonyok embert, állatot és növényt át szoktak változtatni, annak végeredményére időt kell engedni. T. ház! A t. minister ur el fogja ismerni — remélem — hogy midőn ő tárczáját átvette, engemet tisztelt meg annyi bizalommal, hogy megkérdezte véleményemet a phylloxera ügyében. Én akkor tüzetesen előadtam nézeteimet s be is bizonyítottam azt, hogy az irtás valóságos pénzfecsérlés s azt többé fentartani nem lehet. Kimutattam azt is, hogy a Versecznél foganatba vett artézi kútforrás czéljának nem felel meg s az arra fordított összeg kidobott pénz. Hangsúlyoztam különösen azt, a mi mellett ma is állok, hogy amerikai szőlőfajokkal kell igenis kísérletet tenni különböző talajon, de csak mérsékelt mennyiségben, mert nem tudjuk, hogy ezen fajok idővel hogyan fognak a magyar viszonyokhoz alkalmazkodni, különösen, hogy fentartják-e ellenállási képességüket Magyarországon is. Ez volt annak oka, hogy az irtás elejtetett s a fentartási mód foganatosíttatott. De már most, t. ház, következik a dolog másik oldala, a mely rendkivül fontos és jellemző, tudniillik az, hogy Francziaországban a bortermelők sokkalta életrevalóbbak, mint nálunk és sokkalta élelmesebbek, mint nálunk. Ezek nagyban vetették magukat az amerikai szőlő tenyésztésére. A tenyésztés természetesen nagy befektetést is követel, a franczia a befektetést nem akarta elveszteni, akár ellenálló volt a faj, akár nem. Igy történt, hogy a francziák urbi et orbi hirdették, hogy náluk ennyi és ennyi ellenálló faj kaphat, tessék vásárolni. A franczia nagyon jól tudta, hogy ott nem bizonyult az amerikai vessző ellenállónak, de vissza akarta pénzét és többé nem dolgozott sem borra, sem egyébre, hanem megkapta az ő befektetésének egész összegét vesszőkereskedésben. ... T. ház! Ismétlen még azt, a mit már többször e házban kijelentettem. Akadtak minálunk szakemberek olyanok is, a kik kimondták azt, hogy Magyarországnak homokterületeit fel kell használni a borászat alapjának.