Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

viselőtársam is pártolt; mi tanúi voltunk azon Ígéretnek, hogy Szeged megyei központ lesz, hogy királyi táblát kap, hogy közmívelődési központtá fog téteni, szóval az alföldi metropolisává fog alakíttatni. Hát hol vannak mind ezek? És mi a kövekezménye mindezen dolgoknak? A következménye első sorban az, hogy a magyarságnak legtömörebben lakott része, legerősebb municipiumai, az egész alföldi városai most már irigykednek Szegedre, rossz szemmel néznek rá; megszűnt az a bensőség, a mely ezeket összekötötte. Pedig ha tudnák azok a municipiumok, milyen teherrel kénytelen küzdeni az állami kölcsönön kivül az a mai szegedi polgár, hogy egyáltalában megállhasson; ha tudnák, hogy házából kidobva, Szeged nem többé a telepítő, hanem a szétzüllő Szeged: bizony-bizony azok közül egyetlenegy sem irigyelné annak a Szeged városnak sorsát. ... T. ház! ehhez a felvirágoztatási szándékhoz járult még az is, hogy mindig hire volt annak, hogy Szegedet forgalmi és kereskedelmi központtá fogják tenni. Hát én kérdem, hogy azok az újabb időben épített vasutak vájjon arra valók-e, hogy Szegedre a forgalmat összpontosítsák? Igen sajnálom, de kénytelen vagyok ezt határozottan tagadásba venni. Szóval t. ház, ha mindaz, a mi dísz, a mi szép, a mi úgynevezett monumentális, a mi monogram, a mi czímek és minden egyéb Szegeden fényesen sikerül, de az, a mire ily városnak első sorban szüksége van, hogy tudniillik minden erő odavezettessék, hogy ugy mint a megsértett élő testhez az öszszes nedvek oda toluljanak, hogy ott a forgalom megkönnyítésével és valóságos emelkedéssel egy új élet támadjon, ebben a tekintetben ugy a volt királyi biztosság, mint a hatóság ugyan vajmi kevés érzéket tanúsított. ... [265] Ezek után bátor vagyok t. ház, egy határozati javaslatot előterjeszteni, melyhez még előlegesen egy indokolást vagyok bátor csatolni. Szeged város reconstructiója végrehajtatott a parlament közvetlen ellenőrése mellett. A mint méltóztatnak emlékezni, a királyi biztos mellé adatott egy biztosi tanács, a mely állott e ház tagjaiból pártkülönbség nélkül. Ebből indulva ki, én most, midőn a bajok jelentkeznek, óhajtom azt logicailag, hogy a mint a reconstructio a parlament közvetlen ellenőrzésével megindittatott, ugy a bajok is a parlament közvetlen ellenőrzése alatt vétessenek tárgyalás alá, kutattassanak és tisztáztassanak. Ez az első. A második az, hogy az én határozati javaslatom kivánja, hogy Szeged városa az úgynevezett kezesség alól felmentessék. Ez t. ház, magyarázatot igényel. A Szeged városának adott kölcsönből 6% levonásával alapíttatott egy 600,000 forintos tartalékalap azon czímén, hogy ezen tartalékalapból kezességet vállal a város azon hátralékok fejében, a melyek az államkölcsön törlesztésében mutatkozni fognak. Igen, de t. ház, az igy megalkotott 600,000 forintos tartalékalap nem gyümölcsöz a városnak, itt a gyümölcsözés még csak kilátásba van helyezve még pedig kilátásba van helyezve akkor, mikor a törlesztés egyáltalán bekövetkezett, akkor a maga teljességében fog gyümölcsözni, tehát 50 év múlva. És a tény az, hogy az a tartaléktőke, mely hivatva volna arra hogy Szeged építkező polgárainak hátralékáért jót álljon, mai napság magának a városnak óriási terhet okoz, mert a város e 600,000 frtot előbb törleszteni köteles. Az tehát egyáltalán semmiféle reális alapon nem áll, hogy a kezesség oly alapra állittassék, melyet a municipium még csak 50 év múlva fog magáénak vallani és hogy megterhelje a várost évenkint, megterhelje akkor, midőn minden szüksége van arra, hogy a kebelében pangó közéletet minden fülénél előlegítse. Ezek voltak az okok, melyek javaslatom előterjesztésére indítottak. És kijelentem, hogy nem akarom követelni azt, hogy adassék Szegednek ez vagy az, hanem utalok csupán arra, hogy itt közel 600 polgár — és tudomásom van róla, hogy még sokkalta több — előáll a saját maga bajával a városi hatósághoz, mely azt elismeri és csupán csak azon alapon utasítja vissza, hogy a conversio lehetetlen; utalok arra, hogy ugyanaz a közel 600 polgár a maga képviselőjével megjelenik itt a ház szine előtt és bead egy kérvényt és a kérvényi bizottság csakugyan constatálja, habár az egyeseket emlegeti, hogy Szegeden baj van, hogy ez komoly megfontolást érdemel. És minthogy a városi polgárság és hatóság közt bizonyos elemek iparkodnak azt a dolgot úgyszólván összetűzésre hozni, én közbeállok és azt mondom: vizsgáltassanak meg a dolgok és teremtessék egy tiszta kép, hogy Magyarország törvényhozása, mely Szeged reconstructióját elrendelte, az ő további eljárásában tudja magát mily alapra helyezni. Ezek után van szerencsém a következő határozati javaslatot, melyet számos képviselőtársam aláirt, benyújtani. (Hallljuk! Halljuk! Olvassa):