Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

tesz? Behozza a rendkívüli rendszabályokat. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) ... [192] A mit a velünk nem egy alapon álló ellenzék hirdet, az szerintem csak egy morális fellobbanás, a mely csak akként értendő, hogy ha az ugyanazon alapon álló jobb férfiak kerülnek kormányra, akkor a mostani alapon is lehet valami jobbat létesíteni: de annyi kényszerítő körülménynyel szemben, a melyek nemcsak bekövetkeztek 1867 óta, hanem mint történelmi lánczolat azóta mutatkoznak, mióta a Habsburg-Lothringiai ház uralkodik Magyarország felett, megczáfolják ezen jóhiszeműséget; az a méltányoság semmi egyéb, mint a régi politika: „vakulj magyar", ígérünk neked méltányosságot, jogot, azután megszerettetjük a helyzetet és el fogod fogadni az űj kiegyezést, a mely épen olyan rossz, mint a mostani. (Helyeslés szélső balfelől.) Mert az, a ki a rohamosan fejlődő közélet egyes mozgalmai után indul, az magát elragadtatja és máskép látja a dolgot, inkább optimismusra hajlandó, mint az, a ki kritikai szemmel kiséri a közélet jelenségeit. És látunk bizonyos igen fontos jelenségeket, a melyekre én a t. ház figyelmét különösen felkérem. (Halljuk! Halljuk!) Magyarország közeledik a kiegyezés megújításához. A mult kiegyezés előzményeiből előttem áll az a mozgalom, a mely azt megelőzte. Magyarország nyájas képeket talált az olyan körökben, melyek nem igen szeretnek a magyarokkal szívesen foglalkozni. Néhány éven keresztül barbár, ázsiai nemzet vagyunk, azután lovagias, vendégszerető. Történnek látogatások embereknél és medvéknél, szóval az egész társadalom fel van villanyozva, azután felkeresik a palotákat, isznak a magyarság egészségére. Vájjon a mult kiegyezést nem hasonló jelenségek előzték meg? Én ott voltam azon gyűlésen, Pestmegye megyeházában, melyen Sennyey Pál elnökölt és igen lelkesítő beszédet tartott a háziipar kérdéséről és terjesztéséről. Hol van az a mozgalom? Igen, az iparosok hittek ezen fontos mozgalomban és bementek az új kiegyezésbe. És a midőn a kiegyezés perfect volt, akkor annak az egyesületnek boldogtalan titkárja 4 éven keresztül iparkodott, hogy közgyűlést hozzon össze, de fájdalom, csak ő maga jelent meg a protokulummal. (Élénk derültség.) Hát most, t. képviselőház, nem hangzik-e fel mindenütt, hogy a magyar műipar emelése, kifejlődése milyen szerfelett fontos? És vájjon nem megy-e ez olyan czím alatt, hogy alapítsunk egy társulatot, mely álljon a nemzet előkelőségéből, ecclésiából, mindenből, a mely elmenjen propagandát csinálni és piaczot szerezni a magyar műipar czikkeinek. ... 1884—87. 2. Az államról és a társadalomról az 1886 évi költségvetés tárgyalásakor 1884. december 4. 1884—1887. II. 11—15. [11] T. ház! Az egyszer valóság és tény, hogy a jelenlegi költségvetési vitát két tárgy dominálja: egyik az állam, másik a társadalom. Én, t. ház, nem szándékozom a költségvetés tételeihez hozzászólni, hanem sikra kívánok szállni azok ellen a téveszmék és tévtanok ellen, melyek az állam és társadalom czímén itt a magyar törvényhozás termében hallatszanak. És választom t. ház, a parabolicus alakot, mert a hasonlat alkalmas az igazságot kitüntetni. ... [12] T. ház! Én a magyar társadalomban és magyar államban is egy beteg szervezetet látok és minthogy az állam maga a társadalomból áll, a társadalom egyes emberekből, annak physiologiai összealkotása, pathologiai megbontása egyenlő okokra és egyenlő törvényekre vezethető vissza és kell is, hogy visszavezessük azokat. Én megmondom majd beszédem végén, t. ház, hogy miként gondolom én, hogy a beteg, megbolygatott Organismus valósággal mivel orvosoltassék. Mielőtt azonban erre rátérnék, legyen megengedve, hogy én azokkal az orvosszerekkel, azokkal a definitiókkal foglalkozzam, melyek több képviselőtársam részéről a társadalom, állam, liberalismus, reactio czimén itt előhozattak. (Halljuk!) ... Hogy a társadalom miféle feladatokkal bir, miként osztályozzuk azokat, ez egy nagy probléma t. ház. Mielőtt azonban erre átmennénk, ennek részleteihez bár csak hozzá is nyúlnánk, tisztáznunk kell magukat az elveket. A mint az a két t. képviselőtársam az ő állítását indokolja, abból a tiszta egyoldalúság egyfelől és másfelől az tűnik ki, hogy cgyikök bizonyára egy egész századdal később született. Beksics Gusztáv t. képviselő ur ajánlja a magyar társadalomnak és az államnak főfeladatául a cultural, még pedig határozottan akként, hogy maradjon a slavismus előtt.