Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

mig oly törvénynek hozatala contempláltatik, a melynek czímében a „műbőr" szó használtatik s midőn a készítmények a bor czimén bármi formában megengedtetnek. Én tudom azt t. ház, hogy egyik ország­gyűlés a másiknak nem adhat utasítást, én hatá­rozati javaslatot beterjeszteni nem óhajtok, ha­nem a következőt kivánom a t. kormány figyelmébe ajánlani. Incidental iter, egymagában ily kérdést megoldani akarni, szerintem teljes lehetetlenség. Csupán csak a borra intézkedést követelni akkor, midőn tudjuk, hogy a boron kivül még számos más tápszer és ital is hami­sittatik, azt hiszem nem jó és nem helyes. Mu­tatja ezt Franczia- és Németország példája, a hol a legüdvösebb hatást érték el akkor, mikor mindennemű tápszer és ital hamisítása ellen szerves törvényt alkottak és ahhoz magyaráza­tot, ellenőrzési utasítást is adtak. Magyarorszá­gon semmi sincs e téren. Alkottunk ugyan tör­vényeket, de az ellenőrzésről gondoskodás nem történik, pedig ilyen törvény hatása épen az ellen­őrzésben rejlik. A mint ilyen törvénynek a hatása csupán csak a cennuntiatióra vagy a véletlenre van bizva, úgy annak foganatja nem lesz és épen azért hivom fel a t. képviselőház és külö­nösen a kormány figyelmét arra, hogy foglal­kozzék már egyszer azzal az eszmével, hogy egyáltalában az élelmiszerek hamisításának meggátlására szerves intézkedést tegyen és hogy e törvény végrehajtására rendszeres szer­ves ellenőrzés által gondoskodjék, mint a miké­pen történt ez Francziaországban, a hol a labo­ratoire municipali a vásárló felek óhajtására megvizsgál — még pedig ingyen — minden élelmiszert, egyáltalában fogyasztási czikket; de gondoskodik arról is, ha valaki valami élel­miszert vagy más czikkel meghamisít és az ille­tőt rajtakapják, nyomban intézkedés történik és pedig akképen, hogy üzletét bezárják bizonyos időszakra és ajtajára ráfüggesztik a táblát, me­lyen rajta van a hamisító. T. ház a mi a műborgyártást illeti, ebben egészen szabatosan fejezte ki magát az indok­lás, hogy a műbőr a természetes bortól minden esetben nem különböztethető meg, nem pedig azért, mert ha valósággal a szőlőből származó alkatrészek a termesztési folyamat ellenére is, mely az, hogy a gerezd leszedtctik, kitapostatik és a must a forrásnak kitéttetik — tehát mon­dom, ha ennek ellenére az alkatrészek chemiai úton a gerezdből előállíttatnak és ismét össze­hozatnak, ekkor előáll egy folyadék, melyet egy chemikus sem tud a valóságos szőlőből di­rect erjesztés útján előállított bortól megkülön­böztetni. De megkülönböztethető akkor, mikor coliisióba jönnek nemcsak a gazdasági és ke­reskedelmi érdekek, hanem midőn a borba nem a szőlőből származó alkatrészek, hanem a ter­mészetes borban elő nem forduló jelesen az egészségnek ártó alkatrészek vettetnek. És én azért állítom, hogy ily esetben, a midőn a csa­lás előáll, hol már a birónak van dolga, a hami­sítók ellen hozott szerves törvény az egyedüli biztos eszköz s ha létesül, én hinni akarom, hogy akkor a hamisításokon kívül még a bel­ügyministeriumnak a közegészségi ügyre vo­natkozó jelentésében is meg fognak fogyatkoz­ni azon borzasztó halálozási arányok, a melyeket az 1880-ki jelentés oly szomorúan feltüntet. 1881—84. 72. Az erdészetről 1884. május 16. KN. 1881—84. XVII. 239—240. [239] T. ház! Nagyon sajnálom, hogy a bi­zottság tisztelt előadója nem tartotta szükséges­nek a részletekbe bocsátkozni; mert részemről épen a részletekben látnám azon világosságot, melyet itt terjeszteni kell, hogy ezen közgazda­ságilag véghetetlenül fontos törvényjavaslat a ház elé ugy terjesztessék, hogy a ház minden tagja magának az ítéletet megalkothassa. Én t. ház, kijelentem, hogy szívesen hozzá­járulnék a törvényjavaslathoz azon feltétel alatt, ha a ház közgadasági bizottságában történt mó­dosítása az első szakasznak elfogadtatnék. A módosítás czélzata az, hogy a beerdősítésre te­remtendő alap valósággal is azon czélra fordí­tassék és a mennyiben vicinális vasutaknak épí­téséhez ezen alapból bizonyos összegek vétetnének, ezen összegek az erősítési alapnak visszatérítendők, tehát csak kölcsönkép adandók ki. T. ház! Aki Magyarország erdészetének ál­lapotát legközelebbről ismeri, tudhatja, hogy az erdőség felvirágoztatása, az elpusztult, hanyatló erdők felújítása, rendes kezelése az állam egyik igen fontos érdeke és azt tartom, hogy az erdő­ségek jövedelmezőbbé tétele inkább alkotna egy bevételi forrást, a mely az állam erejét emelné, mint alkot bevételforrást fiscalitási szempontból az, a mivel a pénzügyminister ur

Next

/
Thumbnails
Contents