Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

lom, mely épen csak hatalom, csupán ott keresi a neki való eszközeit, a hol azok megvannak. Ezek pedig oly eszközök, melyek nem vezetnek civilisatióra, melyek nem vezetnek erkölcsi javulásra, hanem a melyek systhematice kardok vagy bárdok a hatalom kezében, melyekkel mindent össze lehet törni, vagdalni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen t. ház, a ki a horvát határőrvidéket közvetlen tapasztalatból ismeri, a mint ismerem én magam, hát az látja az egész systemát. A granicsárságnak mindig határozott jelentősége volt Magyarországon. És a granicsárság fogalmában megtestesült azon administratio is, melyet bevádolt a pénzügyminister ur. Mert micsoda ez a granicsárság voltaképen? Az emberiségnek a maga természetéből való tökéletes kiforgatása. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hát hiszen ott voltak ezen határőrvidéken a házközösségek, hol a nagyapa és unoka közti kapcsolat a vérrokonság révén megkülönbözetetni nem lehet; felnövelte a gyermeket, mint esetleg az emberiség legyilkolására, préda szerzésére alkalmas eszközt. Ez a granicsár-rendszer s ezzel szemközt áll a kormány és inti Magyarországot, hogy nyújtsa oda kezét és legyen békülékeny iránta! Ez az oda nyújtott kéz harapásban fog részesülni és semmi egyébben. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én t. ház, mint a radicalis eszmék híve és egyszerű katonája azt mondom, nem látom a megoldás lehetőségét másban, csupán csak Magyarországnak mint önczélnak létezésében. És ha a t. ministerelnök ur oly rendkivül fontosságot helyez erre a vitára és azt mondja, hogy ha valaha szolgálatot tehetett ezen nemzetnek, most teszi a legnagyobb szolgálatot, midőn ezen politikát ajánlja: hát én ezt határozottan tagadásba veszem. Én egy szolgálatot ismernék a ministerlenök részéről, (Halljuk!) egyetlen egyet és én volnék az, a ki azért kifejezném neki elismerésemet s ez az elhatározás: hogy egyszer már álljon félre és engedje meg, hogy mi a magyar nemzeti politikát realizálhassuk. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon, Ellenmondások a jobboldalon.) Én pártolom a Helfy t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) 1881—84. 46. A keresztény és az izraelita közötti és a külföldön kötött polgári házasságról 1883. november 22. KN. 1881—1884. XIII. 194—199. ... [196] És hogy a t. pap képviselőtársaimnak ebből az ötletből egy kis mementot juttassak, csupán csak annyit akarok mondani, hogy én az állam és egyház közti viszony rendezésénél szívesen fogom követni azt a kormányt, mely a rendezést végrehajtja, de valóságos liberális értelemben. Kivánom, hogy ugyanazon utat kövesse, a melyet Miehl Jakab képviselő ur felemlített, ti. hogy Francziaországot állítsuk fel mintaképül. Csakhogy gondolja meg Miehl Jakab t. képviselő ur, hogy ha Francziaország mintája szerint járunk el, akkor a fejérvári kanonokság, a püspökség és érsekségek megszűnnek busás jövedelmek forrásai lenni. (Ugy van!) Én mindezeknél fogva kijelentem t. ház, hogy azon elvből, melyet a párt, melyhez tartozni szerencsém van, oly hosszú évek során következetesen védelmez, ezen elvből lealkudni nem fogok, csatlakozom azon felfogáshoz, melynek a recens viszonyokra való tekintetből Győry Elek t. képviselőtársam beszéde és javaslata kifejezést adott.(Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezeket kívántam elmondani a törvényjavaslatra vonatkozólag. De nekem még egy kötelességem van s nagy hálávak tartozom a t. háznak, ha még egy arasznyi időre megajándékoz becses türelmével. (Halljuk! Halljuk!) A vita folyamán felvetődött természetszerűen, — és ez a jelen kormány tapintatára nézve igen jellemző — felvetődött az antisemitismus kérdése. [197] A háznak már igen sokszor volt alkalma e téren vitát folytatni, a képviselők véleményét meghallgatni. Én, t. ház, elérkezettnek látom az időt arra, hogy miután az antisemitismus működése ma már szolgáltat anyagot, szolgáltassa a criteriumokat is. E szempontból a törvényhozásnak kötelessége, hogy Ítéletet hozzon, és kötelességemnek tartottam nyilatkozni annál inkább, mert a mi reám nézve büszkeség, én vagyok az, kinek állása ellen az antisemita agitatió rendkivül nagy következetességgel tör. (Halljuk!) Akár a közönséges értelemben vett nyilvánosság terén, akár a tudományokban, szóval akárhol rendszert inaugurál valaki, rendszert fejt ki, folytat