Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

hat. Az e czímen befolyó összegek tanügyi czélokra fordítandók." Ez szerintem egy nagy hiánya a törvényjavaslatnak s ép ez okból ajánlom az új szakasznak elfogadását. (Helyeslés.) 1881—84. 35. Beszámoló a Filoxéra Bizottság tevékenyégéről 1883. február 20. 1881—1884. X. 174—184. [174] Mielőtt a szőnyegen levő törvényjavaslathoz általában hozzá szólanék, a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister úrhoz három kérdést intézek. Ezekének elseje az, hogy az eredetileg benyújtott törvényjavaslat indoklásában foglalt részletes költségkimutatást jóhiszemüleg terjesztette-e be s teljes felelősséget vállal-e a számok csoportosításáért? A második kérdésem az, vájjon az amerikai ellenálló fajok tenyésztését kizárólag az államnak tartja-e fenn? A harmadik pedig az, hogy Szendrő megmarad-e kisérleti állomásnak vagy sem? Ha a t. minister ur kegyes lesz nekem ezen kérdésekre felvilágosítást adni, meg lehet, hogy lényegesen módosítani fogom felszólalásomnak tartalmát. ... [175] T. képviselőház! (Halljuk!) A menynyiben talán lesz megjegyzésem azokra, miket az igen t. minister ur az imént előadott, majd felszólalásom során reá fogok térni. Most mindenekelőtt engedje meg a t. képviselőház, hogy a következő nyilatkozatot tegyem. (Halljuk!) Azok után, a miket én magam és több társaim, a kik szakszerűen foglalkoztunk evvel a kérdéssel, hét álló esztendőn keresztül tapasztaltunk; az az elbánás, a melyben ép ennek révén a magyar szaktudomány részesül, engem arra indít, hogy a t. képviselőház előtt kinyilatkoztatta, hogy ime két évi küzdelem és óriási összegek kellettek arra, hogy a szakembereknek az a véleménye, a mely évek előtt hangoztatott, itt ebben a házbaan érvényre jusson. Engem nem vezet a recriminátió szelleme, sem az nem vezet, hogy nekem elégtétel szolgál tassék. Én jól tudom, hogy nekem elégtétel szolgáltassák. Én jól tudom, hogy ebben a házban, ezen a helyen állva, amarról (a jobboldalra mutat) az oldalról és ezekről a padokról nekem sohasem fognak igazat adni, csupán csak akkor, mikor, magyarán kimondva, a baj a körmünkre égett. De felszólalok a magyar tudományos reputátióért, mert az teljességgel nem járja t. képviselőház, hogy mikor országosan, sőt a külföld előtt elismert szaktekintélyek, mint a minő egy Wartha Vincze, világosan kijelentik és nyilatkozatot adnak arról, hogy az az irány, melyet a kormány követni akar, [176] a hazára nézve káros és hogy ők azért felelősséget, inkább a bizottságból s nem foglalkoznak többé az ügygyei: ezt tréfára lehessen venni. Én t. képviselőház, egyszerűen hivatkozom nem arra, a mit én feljegyeztem, hanem a mit a kormány közegei feljegyeztek. 1871-ben az első enqute alkalmával t. barátommal és colegáimmal tanácskozva, mi már kimondtuk a köztelken a következőt. Én hosszasabban előadtam nézeteimet e tárgyban. Miután én az irtást részint a concret viszonyok közt, részint általános közgazdasági tekintetekből károsnak és mindaddig, mig a növényvilágnak élősdi ellenségei lesznek, minden siker nélkülinek declaráltam, azt mondtam, hogy nem fogadhatom el az ott proponált javaslatokat. Ez volt 1875-ben. 1877. márczius 15-ikén e ház pénzügyi bizottságában tartatott egy tanácskozmány, melyben én is meghivattam. Ez a pancsovai eset alkalmából történt. Kifejtvén az egész helyzetet — Somssich Pál t. képviselőtársam mindenesetre emlékezni fog, mert résztvett a tanácskozmányban — azon véleményben, melyet én nyomtatásban oda tettem a bizottság elé, világosan ki van mondva, szintén szakemberekkel való tanácskozás után a következő: „Én részemről áthatva azon meggyőződéstől, hogy egy nemzetnek sincsen feláldozni való jövedelmi forrása, a magyarnak épen nincs: határozottan ellene mondok annak, hogy bár egy fillér is adassék oly irtási experimentrumokra, melyeket a tapasztalás czéltalannak bizonyított. A leghatározottabban pártolom a fentartás irányát — ti. azt, mely a ház előtt fekszik — s egy szavam sincs az ellen a költekezés ellen, mely abban az irányban történik s ezennel kinyilatkoztatom azt is, hogy nekem az ellen a költekezés ellen, feltéve, hogy rationaliter vitetik, soha egy szó kifogásom nem is lesz." E nyilatkozat után t. ház, én nem menthetem fel a volt földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministert az alól a vád alól, hogy ő nem fogta fel azt a feladatot, mely reá várt. Ő a szaktudomány tapasztalatai és jó meggyőződé-