Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

se ellenében a maga hatalmát akarta érvényesíteni. ... [177] Azt tudhatja mindenki, hogy 10 ezer holdnak bárcsak felületes megvizsgálása is, hosszú éveket követel, mig az ember csak approximative ki meri mondani azt, hogy phylloxera nem található: de azért mindig lehetséges, hogy ott van és ilyen semmire sem használható vizsgálat, a mely azt eredményezte, hogy 79 pontból mindössze talán 8-9 pontot constatait a vizsgálók javarésze, a kik jártasok voltak a természettudományokban, egy ily munkálat belekerült az országnak 59,776 forintjába. Annak idejében felszólaltam ez ellen, de az semmit sem használt; ennél fogva én kijelentem, hogy ez a pénz is egyenesen az ablakon van kidobva, ezért a felelősség a volt minister urat terheli. (Igaz, a szélső balon.) A midőn a volt miniszet ur az irtási és gyérítési rendszerbe beleszeretett és ezt annyira kifejlesztette, hogy a végén valóságos forradalom ütött ki miatta, már akkor tisztán és világosan állott a tény, hogy Francziaország szőlő területei léltartózhatatlanul pusztulnak, hogy az egész szénkénegezés sem arra nem való, hogy a phylloxerát kiirtsa, sem pedig arra, hogy azt feltartóztassa. De a volt t. minister ur szerelmes volt a szénkénegezésbe és felülhelyezte a maga véleményét a tapasztalatnak és a szaktudománynak. A ki a phylloxera-bizottság akkori jegyzőkönyveit figyelemmel olvassa: tisztán látja maga előtt a rendszert, hogy annak a bizottságnak a többsége rendszeresen ámította önmagát, mert Francziaország tapasztalatai előtte feküdtek és mégis találunk jegyzőkönyvekben és a borászati kormánybiztos jelentésében folyton folyvást ismétlődő állításokat, hogy Fehértemplomban az irtás sikerül és felülvizsgálat után teljes siker constatáltatott; és ha Fehértemplomot később a jegyzőkönyvekben figyelemmel kisérjük, akkor látunk ott egy megijedt kormánybiztost, ki azt mondja, hogy bizony nem sikerült az irtás és a phylloxera ismét mutatkozik; de azért félhivatalos sajtó felhasználásával folytonosan azzal biztatták a közönséget és a szőlőbirtokosokat, hogy az irtási rendszemek mégis van foganatja, mert itt is, ott is sikerül, de arról a félhivatalos közlések sohasem szólottak, hogy ott is, a hol sikerült a phylloxera ismét mutatkozik. És ily eljárás mellett t. ház, a mely ellen mi folyton, szüntelenül protestálunk, kiment az ország pénzéből 152, 706 forint. T. ház Ha valami jellemezhette a volt t. minister urat, a ki oly passióval buktatta meg pl. a homokterületekre vonatkozó indítványomat, ha valami jellemzi az ő eljárását: az mindenesetre a hires budai phylloxera-forradalom. Hát mi volt ennek a forradalomnak a genesise? Egy hallatlan eljárás, hogy ti. Budapest közelében, a budai véghetetlenül becses szőlőterület közvetlen szomszédságában létező colossalis phylloxera-terület, Tahi tót falu, Sz-Endre, Leányfalva stb. részben érintetlenül hagyatott, hogy szolgáljon mint egy raktárul a phylloxerának Buda felé, részint kiirtatott oly rendszer szerint, a melyet sem a józan ész, sem a logic be nem fogadhat. Egyes foltok kiirtattak, de körülöttük még egész terület meghagyatott és mikor ez igy ment, jelentkezett a vész a budai hegyekben. Az inficiálást nem fedezték fel ezen tizezer holdat befutkosó comissariusok, hanem mikor a birtokosság-látta, hogy itt oly baj van, megijedt és bejelentette a dolgot; és akkor a phylloxera bizottság tagjai többségének jellemzésére egy igen nevezetes tüneménynek voltunk tanúi. ti. annak, hogy a többség vezetői, a kik a budai eseményeknél folyton-folyvást és szakadatlanul a gyérítés mellett voltak és az irtást perhorrescálták, mihelyt Budán beütött a vész, azt mondták, hogy nem kell gyéríteni, hanem irtani kell. Én nagyon jól tudom, hogy mi okozta ezt. Mert a vezetőknek szőlői az inficiált területek közelében vannak. Hát én ezt az önzés szempontjából acceptálom, de az ország érdeke szempontjából soha alá nem írhatom és a kik ily okból megváltoztatják máról-holnapra véleményőket: azok szerintem nem alkalmasok arra, hogy ott ténykedjenek, a hol nagy nemzetgazdasági érdekek megvédéséről van szó. (Helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) De bár a phylloxera terjedése be volt jelentve, mégis a gyérítésre szánták el magukat. Miért? Mert az inficiálás oly időben constatáltatott, a mikor a tőkéken még fürtök voltak és az illető tulajdonos még remélhette utolsó szüretjét. És akkor az illető szakember, ti. phylloxera kisérleti állomás főnöke, a kinek én működéseért teljes elismerésemet szavazom, mert sohasem vétett a tudomány ellen: az illető szakember kiszámította a legpontosabban, hogy a gyérítésre mennyi szénkéneg alkalmazható, hogy a gyérítésre mennyi