Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

A másik, a mi az én ellenindítványomban hangsúlyozva van, a nemzetgazdasági érdek. Én ebben a pontban nem ugy gondolkozom, mint a szatmármegyei kérvény szerkesztői, a kik azt egyenesen fiscalis szempontból óhajtják rendezni. — Itt egészen más dolog van, a mi nemzetgazdászatilag fontos. Mert tudjuk, hogy az orthodox zsidó elem épen az által, hogy a fajtisztaságot fenntartani, iparkodik, nemcsak, hanem azt szigorúan meg is őrzi s egyszersmind az átörökösödési törvény alapján megörökít bizonyos fajtulajdonságokat és sajátságokat. Ezek [245] a tulajdonságok és sajátságok — ne tagadjuk mert példák mindenütt kínálkoznak ott, ahol valósággal megingathatatlan orthodox elem még ma is fel üti tanyáját — hazánkon belül valósággal a nép erkölcseire nézve romboló hatással vannak. Ki merem mondani t. ház, a nép erkölcseire, gazdasági süllyedésére nagyrészben az orthodox zsidók üzleti iránya, eljárása az ok. A ki ismerte a viszonyokat, nem egy felső megyében az emantipatió előtt és ismeri ma, az világos képét fogja látni és nyomról nyomra fogja követhetni azt, hogy mily romboló hatást gyakorol az az elszigeteltség és egyoldalú irány, mely e felekezetet egyszersmind az ő üzletében egészen különleges irányzatban szorította, mely képtelenné teszi arra, hogy ő a nemzettel egy ethicai alapon érezze magát, egy czél felé törekedjék a nemzettel magával. Mi áll mármost előttünk, ha az az elem Magyarországba be fog özönleni? Mi értesülünk már most arról, hogy Amerika az Oroszországból kiüldözött zsidók számára megnyitja az egyesült államok területét. ... Következik a közegészségügyi szempont, t. ház! Igaz, hogy a magunk közegészségügye is igen mostoha helyzetben van. Kevés érzék mutatkozik annak rendezésére és szabályozása iránt. De bocsánatot kérek, a dolog úgy áll, hogy az orvosi tudomány tisztán kimutatja a járványok útját s épen mióta statistika létezik, minden járvány, mely Európában pusztít, nyomról nyomra követhető. És én egyszerű szavakkal csak azt constatálhatom, hogy az Ororoszországból kiszorított nagy zsidótömegek épen a nagy járványok utján közelednek hazánk felé. Nincs az az orvos ki lelkiismeretes, ki ma azt merné mondani, hogy ezen tömegek nem veszélyeztetnek semmit, mert ma még egészségesek. Mert a járványok fejlődését ismerve, igen jól tudjuk, hogy minden járványnak bizonyos időre van szüksége, mig mint járvány grassálni kezd, ti. ott van az incubatió. Ma tehát egy tökéletesen ismeretlen tömeggel állván szemben, szem előtt kell tartanunk, mely úton jön ez s mi szokott ezen az uton Európa országaiba beszállani. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Átmegyek az ellenindítvány második pontjára. Ez illeti a nemzetközi viszonyt. Történt felszólalás e tekintetben az angol parlamentben, (Halljuk!) hol emlegették, hogy emelje fel Anglia hatalmas szavát azon atrotzitások ellen, melyek Oroszországban a zsidók ellen elkövetnek. Anglia kormányelnöke felemelte a legfőbb elvet, melyet egykor ő maga sem respektált, de mostan mégis megtartandónak vél s melyet én magam is igen fontos elvnek tartok, ti. azt, hogy más állam belügyeibe beleavatkozni nem szabad senkinek sem. Igen t. ház, de ezen elvnek van egy ellenkérdése, mely ezen elvnek voltaképeni értékét kimutatni képes, ennek voltaképeni próbaköve, ti. hogy ha valamely államnak nem szabad más állam belügyeibe beavatkozni, akkor kérdjük, melyik elfogadható elv szerint történhetik az, hogy egy állam, mely békében van, mely Európa államai által el van ismerve, melynek kormányzata van, hogy a neki nem tetsző elemektől megszabaduljon, azokat a szomszédok nyakára zúdítja. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hogy ha ezen elv nemzetközileg nem tisztáztatik, akkor Európában még nem is igen sok idő múlva — látva a jelenlegi viszonyokat, látva az általános elkeseredést, a nemzet gazdászati decrescendót, látva az uralkodók rosz irányát, hogy mindent csak a fegyver hatalom szaporítására és semmit a nép sorsának javítására nem fordítanak — nagyon hamar be fog következni egy általános anarchia, a hol minden nemzet azon elemeket, melyeket magára nézve, nem bánom, indokolva vagy indokolatlanul, az ő bajai forrásának tekinti, egyszerűen az ő szomszédjának nyakára fogja zúdítani és akkor következik az összes társadalmi kereteknek általános felforgatása. ... [246] A mi azon intézkedéseket illeti, melyek e tekintetben szükségesek, ezeknek részletezése reám nem tartozik. A párt, melynek tagja vagyok, kimondja indítványában, hogy az Oroszországból kiszorított tömegek bejövetelét nem kívánja, ezeket Magyarországra nézve veszélyeseknek tartja, félti azt az egészséges mozgalmat, a mely az egyenlő vallású magyarországi társadalom kebelében már keletkezett és mindazok mellett felkéri arra nézve is, hogy legyen gondja reá, hogy ezen