Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

emeljen egy talajon, a mely első sorban, felemelendő évek során át az illető sugárutak magasságáig, másod sorban pedig egy talajon, mely nincs biztosítva a fakadó vizek ellen. De itt csupán a házak mikénti constructiója, az anyag szilárdsága az, mely Szegedet esetleg egy új katastropha esetén fenntarthatná, hogy ti. mint ki van mondva a tervezetben, hogy a sugárutak akként is felfoghatók miszerint menekülő pontokat képezzenek. De van még egy más dolog, mely a sugárutakkal és mélyebb területekkel kapcsolatban áll. Nekem biztos értesülésem van arról, hogy a szegedi katastrophát követő időben az országos közegészségügyi tanács felajánlotta a királyi bizottságnak az ő véleményét, az ő tanácsát és kutatásait és a közegészsség szempontjára vonatkozólag, hogy véleményt adhasson, mikép kell építeni, milyen rendszabályokat kell alkalmazni, hogy ott egyáltalán a közegészségnek elég legyen téve. Kétszeresen fontos ez oly helyzetű városban, a melyének területe még hosszú éveken át fakadó vizeknek ki lesz téve okvetlenül. Biztosan értesültem, hogy a közegészségügyi tanács véleménye igénybe nem vétetett. Tekintetbe véve halandósági viszonyait, tekintetbe véve magát a nemzeti érdeket a melyet Szeged képvisel, én ez iránt sajnálatomat fejezem ki, noha annak is egész őszintén kifejezést adok, hogy én a királyi biztos ur eljárásával és tanácsosainak működésével a legnagyobb mértékben meg vagyok elégedve, sőt bámulatomat fejezem ki, hogy egyszer sikerült magyarföldön egy expropriatiókkal, becslésekkel járó művet, a melyről minden magyar ember tudja, hogy a közönséges életben minő huzavonának van alávetve, ily rövid idő alatt keresztülvinni. A mi magát a terhet illeti, a melyet Szeged városa vállal, e tekintetben tökéletesen osztozom abban, a mit előttem szólott t. Lukács Béla elmondott. Nem bocsátkozom abba, hogy kipuhatoljam, mik lehetnek az okok, a melyek a pénzügyi bizottság t. előadóját arra ösztönözték, hogy a t. pénzügyminister urnák mintegy roszalólag fejezi ki azt, hogy kölcsönt verseny utján méltóztassék felvenni és a verseny annál [106] inkább helyén volt volna, mert nagy megnyugtatására szolgált volna az illető municipiumnak, ti. Szegednek, a mint hogy nekem tiszta meggyőződésem az, hogy az az elégedetlenség, a mely Szeged némely köreiben mégis mutatkozik, egyenesen onnan származik, hogy vannak emberek, kikről nem lehet mondani, hogy nincs teljes igazuk, kik azt mondják; a kölcsön drága, a kormány vette fel, noha módjában lett volna nyilt pályázat következtében olcsóbb pénzt kaphatni. A munka, ti. az építkezés megkezdésére és a munkának azon részére vonatkozólag, a mely a voltaképpeni reconstructió, a városnak újbóli berendezésére nézve, én részemről óhajtottam volna sok tekintetben, hogy ne a magyar, hanem az amerikai rendszer hozassék be; mert tény az, hogy egy elsodort városnál, a mint már volt szerencsém kifejezni, a főszempont az, hogy az emberek hajlékot építhessenek és visszatérhessenek. Az első intézkedés tehát, nagyon természetesen a viz lecsapolása volt. A sorrend, a melyben a munkálatok azután mentek, szerintem nem volt correct eljárás, mert a város területének felvétele után minden erőt oda kellett volna fordítani, hogy a szabályozási vonalok kitűzessenek, karókkal megjelöltessenek; hagyassék az embereknek, a kik egyszerű józan eszű, de nem tudományosan képzett földmívesek, idő, hogy ők telküknek bekövetkező átalakulásába úgyszólván bele éljék magukat, mert egy földmívelő, a kinek ezelőtt egy szabályos négyszögű telke volt, ha az most kap egy hosszas telket, a mely ugyanannyi quadratölet foglal magában, tiz eset közül kilenczszer fogja mondani, hogy meg van rövidítve, mert telke, mely azelőtt szabályos négyszögű volt, most hosszas. Erre nézve időt kellett volna hagyni, hogy az emberek beleéljék magukat, mert az a földmíves ész nem olyan gyors, mint a mérnöké, a ki támaszkodik műszereire, hanem megjárja földét széltében, hosszában és ugy méri meg. Azért felkérem t. képviselőtársamat és egyszersmind királyi biztost, méltóztassék mindent elkövetni arra nézve, hogy a telkek kijelölése és meghatározása mentül gyorsabban történjék meg. Szeged város teherviselési képességére nézve kivánok a fogyasztási vámvonal tekintetében még néhány észrevételt kockáztatni. Nem csak Szeged, hanem minden alföldi városról közismerctű dolog, hogy először egy meglehetősen tömören együvé épített részből áll, másfelől áll a tanyai részből. A tömör rész, ti. az úgynevezett belváros és tanyák köztti viszony tulajdonképpen az, mely egy nagy város és külvárosai között létezik. No, én Európában nem ismerek egyetlenegy várost sem, a melynek külvárosai