Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
VÁNDORMUNKÁSOK - MUNKÁS VÁNDORLÁSOK
köteléket jelentett. Leginkább persze a magukfajta szegény legényekkel barátkoztak a szolgafiúk, s a szegényebb lányok közül kerültek ki szeretőik is. Őrösben pl. az 1930-as években a csordás házánál volt a legénytanya: a csordásnak lányai voltak, a szegényebb sorsú fiúk, meg a szolgalegények ott találkozgattak. A szolgalegények egy része szoros kapcsolatot tartott az otthoniakkal. Ha szabadságot kapott, egy évben egy-két alkalommal hazament, volt, akit a rokonság is eljött meglátogatni. Ha jó helyük volt, s nem vonzotta haza őket az otthoni gazdaság, akkor egyre több szállal kötődtek új lakóhelyükhöz. Különösen így volt ez, ha volt egy-két ruszin család a faluban, vagy kiszemelt magának egy szegényebb lányt, akit felelségnek választott. Ha szorgalmas volt, s a lány rokonsága is segített, nem indultak rosszabb feltételekkel az önálló életüknek, mint a helybeli szegénység. A beilleszkedés persze egyéni alkat, habitus függvénye is volt. Volt, aki élete végéig alig tanult meg magyarul, s lényegében nem simult bele a faluközösségbe, csupán annak alapvető normáit fogadta el. Mások egy-másfél évtized alatt a „legmagyarabb magyarrá" váltak, s a faluközösség meghatározó egyéniségei lettek. Kelet-Szlovákia második világháború utáni helyzete különösen segített, „helyzetbe hozni" embereket: a politikai erők - megint csak egyéni alkattól függően - mind az asszimilációt, mind a különválást segíthették. Egészében persze a szolgalegények letelepedése asszimilációs folyamatokkal jár együtt. Jól példázza ezt az abaraiak története: Két, Abarán szolgáló legény, ruszinok átmentek bálba Nagyráskára. Nagy verekedés tört ki, aminek zajában azt mondja az egyik ruszin a másiknak: - Ne hagyjuk magunkat, csak ketten vagyunk itt abaraiak! A jól ismert derűs folklór-szüzsé valóban találóan mutat rá a kérdéskör sajátosságára. 50 Más módon fejezi ki a ruszinok helyzetének megváltozását nagygéresi adatközlőm: „Ezek itt ragadtak, letelepedtek és a leszármazottuk már elnök is volt!" 51 Kétségtelen, hogy a ruszin kolonisták keltettek némi ellenérzést a második világháború után, a falvaink sorsának alakulásában, alakításában - hasonlóan magyarokhoz és szlovákokhoz - néhányan közülük is exponálták magukat, egészében azonban Kelet-Szlovákiában a ruszinság nem volt kegyeltje a csehszlovák hatalomnak. A magyarsággal többségüknek jobb a viszonya, mint a szlovákokkal. A megtelepült ruszinok is földhöz jutottak a háború után, aztán őket is bekényszerítették a JRD-be, végeredményben azonban gyorsabban lezajlott a polgárosodásuk, mint otthon maradt társaiké. Az előző bekezdés kérdéseinél fontosabb számunkra a ruszin-magyar érintkezés néprajzi problematikája, aminek néhány összefüggésére fentebb már kitértem. (Tárgyalom még a kérdést a Bodrogköz gazdasági-kulturális tagolódásáról szóló fejezetben is.) Itt csupán azt szeretném hangsúlyozni, hogy egy tájakat, gazdálkodást, műveltséget és nyelveket összekapcsoló, több évszázados rendszerről van szó, amelyben belső fejlődés is zajlik, s az átadás-átvétel egész kérdése is különböző adottságú és fejlettségű csoportok vonatkozásában vetődik fel. Közöttük a vándorlások időről időre kapcsolatot teremtettek, hasonlóan az áttelepülésekhez, de a változásnak eltérő lehetőségei voltak a Bodrogköz és az északkeleti ruszin tömbök számára. Ezek a bemutatott adatok is aláhúzzák annak a kapcsolatrendszernek a jelentőségét, ami a történeti Magyarország ezen északkeleti térségében zajlott. Magam elsősorban ennek gazdasági részleteit igyekeztem vizsgálni, a kulturális, s különösen a nyelvi folyamatok elemzését regionális néprajzi és 50 Dobos Géza, Abara. Szül. 1930. 51 Balogh Antal, Nagygéres. Szül. 1907.
