Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

VÁNDORMUNKÁSOK - MUNKÁS VÁNDORLÁSOK

Ugyancsak Pólyánban szolgált, Bolyba nősült, majd a vidéken telepedett le egy Horócki András nevű ruszin szolga. Nyomon követhetők a ruszin szolgalegények a Felső-Bodrogközzel szomszédos vidékeken is. Az Ung-vidékhez tartozó Abarán Vészeli, Csernyánszki, Szloposki Mátyás és Kocsán Péter nevű szolgalegényekre emlékeznek, az utóbbi Harcosról (Zboj) származott. Ötödik társuk, egy Dzsupon nevű Körtvélyesr'ól (Felsökörtvélyes - Vysny Hrusov) származott. A Bodrog, ill. az Ondava mentére is eljártak. Barancson (Zemplínsky Branc) három személy nyomát találta meg Gabriela Habanová kolléganőm, aki kérésemre kutatta ezt a témát. Egy Hutnyan nevű ruszin Sztropkó környékéről származott, s helyben vette feleségül egy Helenka Sepelakova nevű szlovák lányt. Ugyancsak Sztropkó környékéről származott egy Zajaros nevű ruszin szolgalegény, aki szintén ide nősült. Sztropkó környékéről családostól érkezett egy Gudzsa nevű ruszin szolga, aki pár év után - közben egy Grosender nevű zsidó ökreit gondozta - tovább költözött. Garanyba egy Mesztor nevű, a Homonna melletti Rokitóból származó szolga telepedett le, Hardicsán pedig ma is él Ignat Juraj, akinek még az apja települt át Iskócról az Ilona-tanyára, majd be Hardicsára. Nagytoronyára Mezőlaborc tájáról származott a Szitár és a Maiatyák család - az utóbbiak leszármazottai ma is ott élnek, Kistoronyán pedig egy Galega Mihály nevű ruszin szolgalegény telepedett meg. A domináns ruszinság mellett kimutathatók a Felső-Bodrogközben szlovák szolgálók, cselédek is. Pl. Matyi József nevű adatközlőm elődei Kásából származnak, nagyapja és annak testvére Magyarsas, Imreg, Zétény, Véke, Battyán uradalmi birtokain szolgáltak, s aztán kötöttek ki Radban. Magyarul még alig tudtak, így a nagyapát és annak testvérét a radiak Kásó Jancsinak meg Kásó Gyurinak hívták - származási helyük után. Kisbáriba az 1930-as években Késmárk és Poprád környékéről települtek le a szolgának érkezett Taskiak, Komáromi József adatközlőm nászasszonya pedig - ma Kisdobrán él - Ólublóról (Stará Eubovna) származik. Az utóbbi eredetileg a kisbári paphoz jött szolgáló lánynak a második világháború előtt. Hardicsán és Szürnyegen polyák szolgákra emlékeznek: az utóbbiak Román vezetéknevűek voltak, s az 1930-as években jöttek Lengyelországból, itt éltek az 1960-as évekig. Az adatokat lehetne szaporítani, s tudom, hogy a bodrogközi uradalmakban is nagy számban dolgoztak idegen ajkú szolgák, cselédek, béresek. A falusi gazdák szolgalegényeiré azért szenteltem nagyobb figyelmet, mert helyük, szerepük, az adott közös3. kép. Blagan nevű oláh legény Sátoraljaújhely (Györfjy István gyűjt., 1921. NMF. 25.444j