Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

NÉPHIT ADATOK A BODROGKÖZ FOLKLÓRJÁHOZ

oldala egészében homogén a polozsna kifejezés elterjedésében a fészekben maradó tojás megnevezésére.

29 II. ADATOK A FÖLDMŰVELŐ GAZDÁLKODÁS MÁGIÁJÁHOZ A mezőgazdálkodással kapcsolatos szokások és hiedelmek kutatása a magyar és az európai folklór egyik legnagyobb hagyományú és legeredményesebb területe.

30 A terepmunka során azonban a kutató ma is olyan gyakran találkozik a gazdálkodás mágiájának, az agrárrítusoknak a legkülönbözőbb előfordulásaival, hogy több településről előkerült adatainak számbavétele szinte elkerülhetetlen egy-egy tájegység néprajzának bemutatása sofán. A mintegy negyven településről származó adataim önmagukban nem alkalmasak a témakör rendszerelvű feldolgozására, ez nem is lehet célom. Az adatokat azonban önmagukban is tanulságosnak érzem, s alkalmasnak is néhány következtetés levonására. Már elöljáróban meg kell fogalmaznom néhány tanulságot, ami a téma egésze szempontjából lényeges. Gyűjtésem során a hiedelmek itt tárgyalt területén nem találtam különbséget a Felső-Bodrogköz és a Bodrog mente magyar, ill. betelepült szlovák és ruszin népességét reprezentáló adatközlőim ismeretében, hagyományaiban. Más vonatkozásban úgy is fogalmazhatok, hogy a református, római katolikus és görög katolikus adatközlők vonatkozó hagyományai ebben a tekintetben lényegében azonosak. Ha különbözőség kimutatható, az inkább a hit, a vallásosság gyakorlásának eltérő intenzitásából fakad. Különösen a görög katolikusság vallásossága rendkívül intenzív ma is a munkavégzés és a hétköznapi élet szintjén - főképpen a legidősebbeké. (Az ünnepi szokások gyakorlása is a görög katolikusoknál maradt meg legtovább.) A bodrogköziek maguk a betelepült ruszinokat tartják a legvallásosabbaknak, akik a görög katolikusságnak is a vallásosabb, hagyományőrzőbb rétegét képviselik. , A ruszin ember mindig imádkozott, keresztet vetett, ha dolgozni kezdett: - Isten segíts, hogy becsülettel megdolgozzak!"

31 Feltűnő volt, hogy a gyűjtésem során legkevesebb adatot a búza, ill. a gabonavetés hiedelmeihez, mágiájához találtam, ez az anyag szinte elenyésző. Valójában abban merül ki az idevágó hagyomány, hogy a katolikusok a vetés előtt a föld végében mindig keresztet vetettek, s hozzáfűzték: - Istenem, segíts! Magyarázatul szolgálhat erre a kapásnövények vetésének hiedelemanyaga, melynek kapcsán kimutatható, hogy arra is főleg gyermekkori emlékként, élményként emlékeznek vissza a mai legidősebb adatközlőim is, mivel a szüleik, felnőttek - gyermekként - gyakran velük végeztették el a különféle mágikus cselekvéseket. Az általuk felidézett mágikus eljárásokra csak mint tréfára, derültséget kiváltó cselekvésre emlékeznek vissza, ami egyértelműen jelzi e hiedelemanyag kikopását, funkciójának szekunder jellegét az agrármágia eredendően primer funkciójához képest. Erősíti ezt a véleményt az is, hogy lényegében nem bukkantak fel olyan adatok, amelyek a növényi termékenységre vonatkozó közösségi rítusokra utalnának. (A katolikusok bűzaszentelése nem tartozik ide, a következő évi termékenységet biztosító karácsonyi és újévi rítusok pedig egészükben a család keretei között zajlottak le.) 29 Zétényben a viliakor érkező vendégre mondták, hogy polozsnak jön. Ezt - mint más falvakban az első újévi vendéget - előjelnek tartották. Az volt jó, ha ember (férfi) volt a vendég, mert az jót hozott. Ha asszony volt a vendég, azt nem tartották szerencsésnek. Másutt nem találtam meg szavunk hasonló jelentését. 30 Az agrárkultusz kutatásának elméleti kérdéseiről összegzőén: Ujváry Zoltán 1969.; A magyar néprajz új kézikönyvében összefoglalóan: Pócs Éva 1990. 642-674. Mindkettő bőséges irodalommal. 31 Dinics Mihály g. kat., szül. 1913.; Majtkrics József g. kat., szül. 1923.