Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
NÉPHIT ADATOK A BODROGKÖZ FOLKLÓRJÁHOZ
3. Kártojás és lidérc A magyar néprajzi és nyelvészeti irodalom általában kártojásnak nevezi azt az apró, pici tojást, amit a tyúk ritkán tojik, aminek mérete olykor harmada, akár negyede a megszokott tojásokénak. 23 Gyűjtéseim azt igazolják, hogy a Felső-Bodrogközben és a Bodrog mentén a pici tojásnak megkülönböztetett szerepe van a néphitben, s közvetlen kapcsolatban van a lidérchiedelemmel is. 24 3.1.1. A vizsgált területen a pici tojást az utolsó tojásnak tartják (Boly, Polján), ami azt jelzi, hogy a tyúk kitojta magát, szünet következik a tojásban. Kistárkányban ezzel szemben a jérce legelső tojásának vélik. Általában azt tartják erről a tojásról, hogy csak fehérje van, széke, sárgája nélkül. Őrösben úgy vélik, hogy ezt a tojást a kakas tojja, azért olyan ritka. 3.1.2. Falvaink közül a kártojás kifejezést csak Lelesz, Nagytárkány, Véke és Zemplén népnyelve ismeri. Más falvakból sem a téma körülírására, sem a közvetlen kérdésre nem kaptam pozitív választ ebben a kérdésben. Szinyérben ezt a tojást nevezik polozsnának (vö. 4. fejezet), Szentmárián lidérctojás néven bukkan fel, Körtvélyes ruszinjai pedig a znoszak kifejezést használják az apró tojásra. 3.2.1. Az apró tojásról általánosan azt tartják, hogy azt nem szabad felhasználni, mert kárt hoz a házra. (Ezzel magyarázzák közvetlenül a kártojás kifejezés jelentését is.) Valamennyi faluban általánosan ismert gyakorlat volt, hogy a kis tojást át kellett dobni a háztetőn a szomszéd udvarára. Emellett ugyancsak általánosan ismert, hogy háttal állva, bal kézzel kellett a dobást elvégezni. Ha a dobás nem sikerült, s a tojás a tetőre esett, azt általánosan rossz előjelnek vélték, ami kárt hoz a házra vagy a háziakra; bajt, szerencsétlenséget jelentett. Dobrán azért dobták át a tojást a házon, hogy a továbbiakban a tyúk nagyobbat tojjon, ezzel szemben Imregen azért, hogy a lakás le ne égjen. Összességében azonban a hiedelemnek az a része, ami a várható következménnyel, okozattal függ össze, közel nem olyan intenzív és karakteres, mint maga a rítus gyakorlata. 3.2.2. Szórványos adataim vannak arra, hogy a szóban forgó apró tojást a népi gyógyászatban is hasznosították mágikus tárgyként. Kisgéresben arra használták, hogy ha valakinek a kezén tyúkszem vagy kelés volt, akkor megkerítették vele, majd a pici tojást háttal állva átdobták a háztetőn. Szinyérben ugyancsak tyúkszem vagy tyúksegg gyógyítására használták. Körülkerítették vele, s visszafelé számoltak: sem egy, sem kettő, sem három... ahány tyúkszem vagy kelés volt a kézen, aztán megköpdöstek a tojást és háttal állva áthajították a háztetőn. Mindez azt jelzi, hogy a különös kategóriájába tartozó jelenség megkülönböztetett figyelmet kapott, ami már messze nem a baromfitartás kérdéskörébe tartozik. 3.2.3. A Felső-Bodrogköz falvaiban a pici tojás része a magyar népi hitvilág egyik legismertebb természetfeletti lénye, a lidérc hiedelemkörének. 25 Kutatott falvaim közül Battyán, Borsi, Boly, Kisbári, Körtvélyes, Nagybári, Nagytárkány, Örös, Szentmária, Szinyér és Zétény lidércadatai a pici tyúktojással összefüggésben kerültek elő, hasonlóan a Latorca-mellék karakteres falujában, Abarán. A további gyűjtések bizonyára máshonnan is megerősítenék ezt a kapcsolatot, ami református, római katolikus és görög katolikus adatközlőimnél egyformán jelenik meg. 23 Új magyar tájszótár III. kötet 124. 24 A tojás és az agrárkultusz kapcsolatához alapvető: Ujváry Zoltán 1969. 221-225.; Jung Károly gombosi kutatásai ugyancsak közvetlen kapcsolatra utalnak a kártojás és a lidérc között. Vö. Jung Károly 1990. 188-190. 25 Pócs Éva 1980. 452^154.; A lidérchez a Bodrogköz magyarországi oldaláról: Zsova Ilona 1971. 46.
