Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

legyetek! Fogok nektek hetyolni-petyolni, mint Heródes király a feleségének a trónon. Ének: Éljen Mária, éljen Szent József, éljen az egész família. Ó, midőn istállónk előtt az öreg József botra támaszkodván. Ó, néma éj, szentséges ég. Mindennek álma még. Nincs fent más csak a szent szülte pár, drága kisdedünk álmainál. Szent gyermek aludjál, ó, szent gyermek aludjál! (A kardokat bedugják a hüvelybe és vége a játéknak.) A játékot pénzvers zárja, melynek szövegét a nagykövesdi betlehemes játék be­mutatásánál már közöltem. * A magyar népzene tára II. kötetében a téma súlyának megfelelő figyelmet szentel a betlehemnek és a karácsonyi ünnepkör dallamainak. Típusa szerint A. betlehemes já­tékot, B. pásztorjárást, C. különleges típusokat különít el, táji variánsai szerint pedig I. erdélyi, II. alföldi és felsőtiszai, III. dunántúli, és IV. felföldi változatokat említ. 118 A betlehemes játék felföldi típusát bibliás betlehemnek nevezi, melynek jellegzetes sze­replője - az angyalok és a pásztorok mellett - az öreg Gubó (Kubó, Jakab) vagy a kecs­kés. Gyakori cselekményrészlete a születéstörténet felolvasása vagy elmondása a bibliából, valamint a pásztorok ajándékainak liturgikus módon történő felajánlása. A kö­tet Abaúj-Torna, Heves és Zemplén megyéből közöl ilyen variánsokat, az utóbbit Mikó­házáról. 119 A közölt szövegeimhez tartozó dallamokat nem ismerem, nem érzem feladatom­nak azok részletes szövegelemzését sem. Néhány megjegyzés azonban feltétlenül ide kívánkozik, a rendelkezésemre álló anyag összevetése alapján is. A közölt 1-3. betlehemes játékvariánsok szövege egymással is rokonságot mutat, de valójában nem többet, mint a Magyar népzene tára által közölt, más vidékekről szár­mazó játéktípusokkal. A Fejszés-tanyáról bemutatott, 1. számú szöveg hat szereplője, az öreg Guba Fedor neve, s egyes szövegrészek rokonságot mutatnak a Magyar népzene tára 370. számú, mikóházi betlehemmel. Ilyenek pl. a peruiam, peruiam, ill. szeruló, pe­ruló sorkezdések, ami a radi szövegben (3.) már erula, pirula formában jelenik meg, vagy a csupor kiömlött, az aludttej összetört szövegrész tréfás tartalma. 120 De szöve­geink nem csak az említett, felföldi variánssal mutatnak rokonságot. Részleteiben szó szerinti szövegegyezések vannak a gyűjtemény 363. számú, Mohácsról gyűjtött dunán­túli változatával. Az álmot látó, arra felriadó, nyáját és társait elhagyó pásztor, az egyik szemem alszik, a másik figyel szövegrész, a szétszaladó nyájjai kapcsolatos, „ugrik, szökik, játszik apraja és nagyja" fordulatok erős szövegazonosságot mutatnak. A dunán­túli típus 1. bojtárjának beköszönése lényegében azonos az Áj faluban gyűjtött felföldi­vel, ám több más részletében a nagykövesdi változat - főleg a pásztorok mondatai ­118 Bartók Béla-Kodály Zoltán 1953. 397. 119 Bartók Béla-Kodály Zoltán 1953. 398., 510-516. 120 Bartók Béla-Kodály Zoltán 1953. 510-516.

Next

/
Thumbnails
Contents