Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

szentelt sonka csontjának darabjait a kintháló pásztorok a karám négy sarka alá.

3 A csont porrá törve a rontás ellen is szolgált (Lelesz), de - a baromfival megetetve - a tojáshasznot is megnövelhette (Borsi, Kisújlak). Az északkeleti országrészben a szentelt sonka csontját a vetésbe dobták.

40 Falvainkban inkább a féreg elleni védelmet szolgálta. Kisdobrán a káposzta közé szúrták, hogy a vakond ne tegye tönkre a termést. Szürnyegen krumpliültetéskor szúrták a földbe, vagy beásták a féreg ellen. Őrösben apró darabkákat törtek a csontból, s bárhol féreglyukat észleltek, abból tettek bele. Szentelt búza A búzaszentelés napja a katolikus hagyományban általában Márk napja, de falvainkban - hasonlóan a Zempléni-hegység településeihez

41 - a Szent György-nap is magához vonzotta azt (pl. Kisdobra). A mise után a hívek megkerülték a templomot, majd a határ közeli részére vonultak, ahol ugyancsak körüljártak egy búzatáblát. A második világháború utáni években a szokás megváltozott: elmaradt a körmenet, s falvainkban általában a harangozó hozott be a zöld gabonából, s abból mindenkinek elhelyezett pár szálat a templomi székében, padjában. Témánk szempontjából ki kell emelnünk annak jelentőségét, hogy a körüljárt búzamező gabonája, ill. a templomi szertartásban részt vevő búzaszálai megszenteltnek számítottak, s más ünnepek szentelményeihez hasonlóan szerepet kaptak különböző rítusokban. A szentelt búzához fűződő mágikus eljárások azonban lényegesen szegényesebbek voltak, mint akár a húsvét vagy a karácsony szentelményeié. A megszentelt gabonából néhány szálat hazavittek, s azt az imakönyvben tartották. Kisdobrán - imakönyvestől - az apró feszület mellé tették, mert az ugyancsak szent hely volt. Kisdobráról és Szolnocskáról van adatom arra vonatkozóan, hogy a szentelt búza önmagában is szerepet kapott a prevencióban: a káposztaföld körül a földbe szurkálták, körberakták, hogy a káposztát a pondrótól megvédje. Szerepe ebben közeli kapcsolatot mutat az úrnapi zöldággal, s nem véletlen, hogy a kettő együtt - akár a hozzájuk csatolt szentelt barkával - volt az óvó, védő mágikus cselekvés eszköze.

42 Úrnapi zöldág A pünkösd utáni második hét csütörtökjét, Úrnapját a szakirodalom kizárólag a római katolikusság ünnepeként tartja számon.

43 Kutatásaim egyértelműen azt igazolják, hogy a Felső-Bodrogköz vegyes vallású falvaiban a görög katolikusság is részesévé vált ennek az ünnepnek, amit vidékünkön leveles búcsúként emlegetnek. Általában is megfigyelhető, különösen a második világháború után, hogy a különböző felekezetekhez tartozók egymás templomait is látogatják, s ismerik egymás ünnepeit, más vallások liturgiájának bizonyos részleteit, ami csak részben magyarázható a templomok és a lelkészek hiányával. „Római ünnep, de mi is tartjuk az úrnapi, leveles búcsút, a templom körül. A háború előtt, még utána is néhány évig, megkerültük az egész falut. Aztán a háború után már csak három oltárt állítottak a templom körül."

44 39 Majtkrics József, Szentmária. 1923-ban született görög katolikus adatközlő. 40 Szendrey Zsigmond 1941. 105. 41 Niedermüller Péter 1978-79. 117. 42 Katolikus lexikon III. 283. Bp, 1932. 43 Katolikus lexikon IV. 423. Budapest 1932.; Újabban összegzőén: Bárth János 1990. 411-412. 44 Kaszás Gizella, 1933-ban született görög katolikus, Kisdobra.