Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Talán a szokás gyakorlásának felekezetek közötti különbözőségét jelzi, hogy - bár a római katolikus hagyományban is elenyésző az elhintett virágok, füvetk kultuszbeli jelentősége -, a görög katolikus népesség csak az úrnapi sátor zöld gallyait ruházza fel mágikus szereppel, a virágokat, füveket nem. Ez azért is szembetűnő, mert a magyarországi római katolikusság hagyományában a virágok, füvek szerepe lényegében a sátor zöld ágához hasonló, s úgy kezelik azt a hazai görög katolikusok is, akik Magyarországon is az elmúlt évtizedekben vették át a szokás gyakorlását.

45 Az ünnep szervezői természetesen a római katolikus hívek voltak, ők az 1950-es évek elejéig sátrakat állítottak zöld gallyból. Radban a házak gerendáit és a tornácot is feldíszítették orgonával, akáccal és más zöld ágakkal. Nagytárkányban négy helyen állt sátor, hasonlóan három-négy sátorra emlékeznek a többi település római katolikusai is. Bélyben fűzfagallyakat használtak elsősorban, Vekén mogyoró, veresgyűrű, hárs- és kőrisfa ágait alkalmazták a sátrak készítéséhez. A sátorban szentképeket, szobrokat helyeztek el. Általános és igen gazdag hagyomány kapcsolódott a sátorból letört és hazavitt zöld gallyak mágikus felhasználásához, hasonlóan a magyar nyelvterület más részeihez.

46 Ennek változataiban nem ragadható meg egyértelműen a felekezeti különbség és a szokás változásának, hiedelem kiürülésének folyamata. Az úrnapi zöld ágnak hasonlóan óvó, védő, elhárító mágikus szerepe volt, mint a szokáselem más ünnepeken előforduló alkalmazásának 47 Voltak, akik a zöld gallyat otthon vázába tették, vagy a szentképek mellé tűzték, s amikor a levele leszáradt, az ágat eltüzelték. Nagygéresben még református adatközlőm is elmondja, hogy vitt haza az úrnapi zöldágból. „Az úrnapi búcsút leveles búcsúnak hívták. Minden kis sátorból, mert négy volt, hoztak haza egy kis zöld ágat; de nem csináltunk vele semmit, csak ott volt az is a vázában, míg elszáradt."

48 Gyakoribb volt a zöldág mágikus felhasználása a lakóház védelmére, ill. a porta megóvására: leszurkálták a fundus négy sarkába, bedugták az eresz alá. „Egy-egy kis zöld ágat az úrnapi sátorból mindenki tört és hazahozta. Én csak eltettem a szentelt barkával meg a szentelt búzával, betettem egy zacskóba együtt. Úgy mondták, hogy jó a szerhához (= eresz) tenni. A régi nádas házaknál bedugták a szerhába, hogy a Jóisten a tűzvésztől őrizze meg a házat. Nekem ma is ide van kötve a kerítés rácsához egy nylon zacskóban."

49 Radi adatközlőm szerint minden úrnapi sátorból törtek egy-egy gallyat. „Imádságos könyvbe rakták, vagy kis zacskóba, úgy vitték haza. Összekötötték és a mestergerendára tették. Ha égzengés volt, vihar készült, akkor kivitték és kiakasztották az ajtó elé, hogy mentse meg a házat a vihartól."

50 Adataim azt jelzik, hogy a különböző ünnepek megszentelt ágait, növényeit gyakran nem csak együtt tartják, hanem hasonló módon, azonos funkcióban is alkalmazzák. Kisújlaki adatközlőm szerint az úrnapi zöldágat ugyanúgy használták, mint a búzaszenteléskor hazahozott zöld levélkéket: tűzbe dobták, ha nyáron nagy idő, vihar jött.

51 Szolnocskán a megszáradt úrnapi ággal füstöltek, ha vihar jött.

52 Szinyérben azt tartot45 Megjegyzem, hogy a Miskolchoz csatolt, ruszin telepítésű Görömbölyön a görög katolikusok az elmúlt évtizedekben már külön sátrat is állítottak - templomuk udvarán. Az adatot Kárpáti Lászlónak köszönöm meg. 46 Vö. Tátrai Zsuzsanna 1982. 623.; Ujváry Zoltán 1980. 14-17. 47 Vö. Szendrey Zsigmond 1941a. 104.; Dömötör Tekla 1962. 105.; Pócs Éva 1990. 672. 48 Pusztai Bertalanné Géczi Juliánná, Nagygéres. 1915-ben született református. 49 Konyár Józsefné görög katolikus, Pálfölde, Szül. 1919. 50 Matyi József, 1908-ban született római katolikus. 51 Takács István, 1908-as születésű római katolikus. 52 Tóth Valéria, 1927-ben született római katolikus.