Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL
ték, hogy a halott lelke járt otthon: ivott a pohárban levő vízből, s úgy távozott el a házból. 26 Ezt az ágacskát aztán, pohárral és vízzel együtt, kivitték a temetőbe és beásták a halott sírhantjába. Használták a húsvéti rozmaringágat az imregiek állatgyógyításra: kereszt alakban húzták végig a megrontott tehén hátán. A húsvéti ételszentelés gyakorlata két irányban változott meg a második világháború után: a mennyiségi és a minőségi változás valójában összefügg egymással. Az olykor akár 25-30 kilós kosarakat egyre kevesebben cipelték el a templomba, főleg a szomszéd falu templomába, ha helyben nem volt. Egy-egy darab pászkát, sonkát tettek a tálcára, s azt vitték el megszentelni - kezdetben a régi pászkatakaróval lefedve. A szövött majd varrott pászkatakarókat akkor váltotta fel az újabb, tiszta fehér, madérás, amikor már csak tálcán vitték szenteltetni az ételeket. A pászkasütést az 1960-as évektől váltotta fel a bolti kalácsok megvásárlása és szentelése. Egészében csökkent azonban a vallásgyakorlás ezen eljárásainak intenzitása is. Különös jelentősége volt annak, ki ér haza előbb a megszentelt pászkával. Nagykövesden azt tartották, hogy aki a templomból legelőször hazaér, annak a marhái is igyekezni fognak, ügyesebbek lesznek, s elöl járnak a legelőn. 27 Mivel máshol, a római katolikus és görög katolikus adatközlőknél nem találtam erre az elemre, el kell fogadnom Petrassevics Nikefor véleményét, aki szerint a húsvéti pászkaszentelésnél való „versenyfutás" az óhitű lányoktól került át más vallásokba is. 28 A szokás általánosan ismert a ruszinoknál. Pl. Körtvélyesben, miután hazaszaladtak a pászkával, megkerülték a házat, hogy a boszorkányok ne tudjanak ártani a háznak és népének. Azután az istállóba mentek, s a pászkát hozzáütögették az ökör hátához, hogy az is olyan kövér legyen. 29 Éralja vidékének ruszinjai szerint, aki leghamarabb ér haza a pászkával, annak a legtöbb tejet fogja adni a tehene. 30 A különböző etnikumok és vallások „találkozására" jó példa kaponyai adatközlőm elmondása. „Volt itt egy asszonyka, Ung megyéből jött ide férjhez. Az mindig szaladvást jött a szentelttel a templomból hazafelé, hogy ő legyen az első, ne előzze meg senki. Mi meg csak nevettük." 31 A megszentelt ételek az ünnep első napjának fő étkezéséhez szolgáltak. Mivel azonban nem mindenhol volt templomuk, ill. papjuk az egyes felekezeteknek, a szentelt pászka megvágása több helyen az esti étkezéshez kapcsolódott. A szentelt felett az asztalnál állva imádkoztak, s csak azután foghattak az evéshez. A reformátusoknál is megkülönböztetett szerepe volt a húsvéti sonkának, tojásnak és kalácsnak, s azok fogyasztása csak a második világháború után került át az ünnepi istentisztelet utáni fő étkezésből a reggeli táplálkozásba. A pászkára - megszegése előtt - keresztet rajzoltak a kés fokával, majd általában a négy sarkát vágták le először. A körtvélyesi ruszinok azt tartották, hogy amikor a nap leszállt, akkor már nem szabad enni a pászkából. 26 Urban László, római katolikus. Szül. 1929. 27 Kiss Béla, római katolikus. Szül. 1932. 28 Petrassevics Nikefor: Hazai felekezeteink vallásos és profán folklórjának kölcsönhatásai. Kézirat. Eger, 1988. 12. Ezúton köszönöm meg a szerző segítségét, s hogy írásának egy példányát rendelkezésemre bocsátotta. 29 A szokást a Felső-Bodrogközben az észak-zempléni származású ruszinok ismerik. Pl. Dinics Mihály, Körtvélyes. 1913-ban született görög katolikus. 30 Virter Ferenc é. n. 170. 31 Bodzás Irén, Kaponya. 1920-as születésű római katolikus. Saját gyűjtés: 1995. augusztus 15.