Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Falvainkban - hasonlóan a karácsonyi vacsorához - a húsvéti szentelményekből is megetették a jószágokat. Zétényben külön cipócskát sütöttek és szenteltek erre a célra, amit annyifelé törtek, ahány jószág volt. Általánosabb volt azonban, hogy a pászka négy sarkát (Szolnocskán pilis) vágták le „kereszt alakban", s azokat tördelték szét az állatok számára. A magyar hagyományban az állatok másfajta szentelményt nem kaptak a kalácson, ill. pászkán kívül.

32 Hasonlóan más vidékek szentelményeihez, a Bodrogközben megszenteltek is

( megkülönböztetettek voltak. A szentelt pászkát, kalácsot úgy kellett törni, az asztal fölé hajolva elfogyasztani, hogy morzsája ne hulljon a földre. Ha mégis lepergett, azt felszedték és tűzbe vetették vagy az aprójószágnak adták. Általában már a gyerekeket megtanították, hogy az ünnepi abroszról a morzsát megnedvesített ujjukkal szedegessék fel és egyék meg. Az abroszon maradt, onnan összegyűjtött morzsát vagy - a többi szentelt maradékhoz hasonlóan - a tűzbe vetették, vagy az aprólékkal, ritkábban a sertésekkel etették meg. Falvaink nagyobb részében azonban úgy tartják, hogy ezt a morzsát a virágoskertben kell elszórni, s belőle egy apró, fehér virágú, erős illatú növény kel majd ki. Az idős adatközlők saját tapasztalatukként mondják el a szentelt morzsa csodás történetét, többen ma is végzik ezt a cselekvést. A kikelt virág neve általában marunka, de más elnevezések is előfordulnak (lásd táblázatot). Szinyérben a cserepes virág földjére is rászórták a szentelt morzsát. Zétényben a méhes elibe is kiszórták, de - radi adataimon kívül - semmi nem utal arra, hogy akár a morzsa baromfival való megetetésének bőségvarázsló célja lett volna.

33 Nincs adatunk arra sem, hogy ezt a virágot a templomba vitték volna, díszíteni.

34 Csak Pálföldéről van adatom arra is, hogy a megszentelt tojás héját szórták a kiskertbe, s abból nőtt ki a marunka virág. A bólyiak azt tartják, hogy csak abból a morzsából nő ki a marunka, amit az ő görög katolikus papjuk szentelt meg. Húsvéti pászka morzsája felhasználása kikelt morzsa elnevezése Abara o kapor Bácska - + Battyán + o Erzsébet-virág Biste Borsi o matika Boly 0 marunka Garany + Kaponya 0 marunka Kisdobra 0 pászkamorzsa Kistoronya + Lelesz Nagygéres Nagykázmér o kapor 32 A ruszinok és a szlovákok fokhagymát és mézet is adtak a jószágnak. Vö. Sztancsek József 1909. 300. 33 A zempléni hegyvidéken - Regéc, Mogyoróska - azért adták a tyúkoknak a szentelt kalács morzsáját, hogy azok jobban tojjanak. Vö. Niedermüller Péter 1979. 115. 34 Vö. Bartha Elek 1980. 81.; Petercsák Tivadar 1985. 55.