Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TÉRSZERKEZETÉBEN (18-20. század)

vonatra, a Bodrogközben általános volt, hogy vonaton vitték piacra a gyümölcsöt, szőlőt, vonatra ültek a tejeskannákkal, túrós, tejfeles edényekkel, tojásos kosarakkal, egyebekkel. A vonat relatíve olcsó volt, igen sokan utaztak szabadjeggyel, ha családtagjaik a vasút alkalmazottai voltak. A második világháborút követően némiképp változott a helyzet, mivel a gazdasági csomópont szerepet játszó Csapot a Szovjetunió kapta meg, s egészében is lezárta az új békerendszer kelet felé a Kárpátalja területét. De Kassa irányában változatlanul folyt a vasúti szállítás, s Bodrogszerdahely, Alsómihályi, és főleg Kassa továbbra is közönségesen látogatott maradt a felső-bodrogközi falvak, főleg a táj déli részeinek települései t r 1 SS szamara. Maga a vasúti közlekedés, utazás ilyen módon lényegében néprajzi vizsgálat tárgya lehetne, ehhez azonban csak szórványos adatok állnak rendelkezésemre. Mivel a vasút mindig is igen szigorú, rendszerelvű üzem volt, az utazás, szállítás érdekében be kellett tartani a csomagokra, málhára vonatkozó előírásokat. Voltak csomagok, amit málhaként lehetett csak feladni, a kisebbeket a fülkékben is el lehetett helyezni. A jegyváltás, csomagok stb. olykor mókás helyzeteket teremtettek a nem ritkán idegen ajkú vasutasok és a parasztemberek között. Az asszonyok rendszeresebben jártak vonattal piacozni. Ok jó időben mezítláb mentek az állomásig, de ott mindig felhúzták a lábbeliket. Főleg kassai kupecekkel jól kiépített hálózat működött: pl. gyümölcsöt többen is feltettek a vonatra, de az adott faluból csak egy-két ember utazott el, akiket Kassán már vártak, akik leszedték és továbbvitték a kosarakat, terheket. Gyakran mentek üzenetek, kisebb küldemények akár más falubeli ismerősökkel is a vonatokon. Vagyis a vonat, a vasút számos módon befolyásolta több felső-bodrogközi település életét: vitathatatlan gazdasági - más vonatkozásban kulturális - előnye mellett a köznapi élet színterein is. Annak ellenére, hogy nem vicinálisról, nem helyiérdekű vasútvonalról van szó, hanem a nemzetközi forgalom szempontjából is stratégiai értékű közlekedési vonalról. 158 A szlovákiai vasúthálózathoz: EAS. 36.