Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 2. Királyi birtoklás-miskolci szőlőbirtok

lostornak. Szőlőjük szomszédja Futor és Dezső, ill. Beke bíró szőlője. Győrödi Karocsin fia Demeter (Demetrius canonicus Strigoniensis filius Karochini de Gewrewd) ugyanekkor egy fél malomhelyet is ad a barátoknak a Szinván,

11 vagyis a diósgyőri pálosok már az Anjou-kor elején együtt birtokolják a gazdálkodásukra oly jellemző ingatlanokat: a malmot és a szőlőt. Az esztergomi kanonok ill. a pálosok birtokszomszédairól semmi közelebbit nem árul el a forrás szőlejük topográfiai adatain túl, de feltételezhetjük, hogy a mezővárosi fejlődés útján megindult Diósgyőr járadékköteles lakosai lehetnek, egyikük éppen a kommunitás választott vezetője. 1364-ben, amikor Nagy Lajos király a diósgyőri pálosokkal birtokot cserél, az oklevél említ diósgyőri szőlőbirtokosokat. A király Csanyik posssessióért a Szinva folyó melletti Szilváseleje földet adja, melynek határosai a királyi népek szőlői}

2 Ez az évszám Diósgyőr és Miskolc birtoktörténetében és mezővárosi históriájában is fordulópontot jelent, hiszen Nagy Lajos ebben az évben cserél birtokot a Szécsi családdal, a diósgyőri vár eddigi birtokosával, s ettől fogva a vár tartozéka Miskolc mezőváros is, immár a korona tulajdonaként, földesura maga az uralkodó ill. később adományból, zálogképpen a királynék. Az új királyi tulajdonos várjobbágyairól lehet szó az oklevélben a pálosok birtokszomszédságában. A Miskolccal határos (Hejő)Csabáról is ebből az időből ismerjük az első szőlőre vonatkozó adatot az írásos forrásokban. 1356-ban Szécsi Miklós országbíró bizonyságlevelet ad ki Csabai Mihály fia Eutachius és Csabai István fia Miklós részére, melyben csabai részjószáguk felett egyezkednek. Ebben az oklevélben említik az országút melletti szőlőt Miskolc közelében, mely körül határjel is emelkedik (ad unam metam terream juxta vineam ejusdem Eutachii Filii Michaelis et quandam Stratam publicam erectam, a qua versus eandem Possessionem Miskolcz).

13 Az eddigi történeti munkák a Miskolcra vonatkozó első okleveles adatként azt az említést szokták megnevezni, amelyben Kilián fia István, miskolci Fábián utcai polgár (Johannes filius Kiliani conduis noster de piatea Fabiani) a város bírája és esküdtjei által kiadott oklevélben 1376-ban szőlőbirtokot adományoz a Krisztus Teste kolostornak.

14 Ez az oklevél többféle információt is közöl a 14. századi, a városi fejlődésben előrehaladt Miskolc birtoklási viszonyairól. A miskolci polgár (conciuis) a nemrégen a király birtokába jutott mezővárosban a Szentgyörgy-hegyen (supra montem Sancti Georgi martiris) lévő szőlőjét hagyományozza (legasset), melynek birtokszomszédai Péter János és az esküdt Egyed kovács (Johannis Petri et Egidii fabri jurati) szőlői. Egyed kovács neve az oklevél elején az esküdtek között is szerepel. Az adományozó és birtokszomszédai a város polgárai, sőt egyikük az önkormányzat választott tisztségviselője is, birtoklásuk valószínűleg a feudális járadékokra kötelezett, de szabadon adható-vehető-testálható és örökölhető szőlőbirtok kategóriájába tartozik, mivel a tulajdonosok bizonyosan nem nemesi jogállásúak. Birtoklásuk azért is különbözik egy jobbágyfalu birtokosainak viszonyaitól, mert az oklevélben az új birtokosokat nem a földesúr, hanem a városi joghatóság iktatja be tulajdonukba, mégpedig a feudális joghatóságok - uralkodó, országos méltóság, egyház - gyakorlatából átvett komolysággal és méltósággal (predictam vineam eidem claustro et per consequens predictis fratribus assignavimus statuimúsque, in perpetuum et irrevocabiliter possidendam et habendam). Az oklevél a mezővárost civitas néven illeti, amely nem szabad királyi várost, de a magánföldesúri birtoktól mindenkép10 Bandi 1988 560. 11 ELTE Kézirattára Ab 115 Inventarium privilegiorum omnium et singularum domorum Ordinis Heremitarum Sancti Pauli Primi Heremitae 12 Bandi 1988 562. 13 Szendrei 1890 III. 52. 14 Szendrei 1890 III. 64.