Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 2. Királyi birtoklás-miskolci szőlőbirtok

pen különböző jogállást: királyi birtoklású mezővárost takar. Orosz Istvánnak a Hegyalja 17. századi birtoklási viszonyaira vonatkozó megállapítása érvényes a századokkal előbbi Miskolcra is. „A mezővárosokat az árucserében játszott fontos szerepük mellett bizonyos eltérő jogi helyzet is megkülönböztette a falvaktól ... A szőlővel kapcsolatos ügyek a mezőváros tanácsa elé tartoztak, mégha a földesúr érdekelt volt is bennük.

15 Miskolc Óvárosának bírája, két esküdtje és többi polgára (Gergius Sarlay judex veteris civitatis Myskolcz, Michael Kombus, Thomas Bontha jurati, caeteri cives) adta ki azt az oklevelet Miskolcon 1490-ben, amelyben a nem nemes jogállású Tóth Péter és Túri Simon deák valamint felesége Orsolya, a néhai Fülöp bíró özvegyének, Katalinnak leánya (providi ac circumspecti Petrus Thot et Simon literátus de Thwrj una cum conjuge sua, fïlia condam dominae Katherinae, relictae condam Philipy Judicis, Ursula) között Tóth Péter és Orsolya anyja: Katalin miskolci ingatlanairól birtokosztályt (divisionem) tettek.

16 Katalin a város törvényszéke előtt testamentumban hagyományozta (testamentaliter legaverat) a város közepén álló házát fiára, a Bábonyibérc hegyen lévő, Győri Péter és Bazsi Barnabás szőlője melletti szőlőjét pedig Simon deákra és feleségére (ipsi Simoni literatos unacum conjuge sua Ursula vocata vinea in monte Babonbercz, in vicinitatibus vinearum de meridionali vinea Petri Gwery, de septentrionali vinea Barnabae Basy devenisset). A ház és szőlő mellett a harmadik ingatlant, a Forrásvölgyén lévő 10 holdas irtványföldet (terra extirpata) megosztva kapták gyermekei. A birtokosztály szerint a város szívében (in corpore hujus civitatis), a tapolcai apátság háza mellett fekvő ház és a szőlő egyenlő értéket képviselnek a 15. század végi miskolci ingatlanok sorában, hiszen az irtványon is felesben osztoznak az örökösök. A főutcái lakóház, a szőlő, a tekintélyes irtványföld a későközépkori mezőváros nem nemes elitjének jellemző ingatlanvagyona, s hogy valóban a mezővárosi polgárság képviselői a család tagjai, mutatja: az örökhagyó asszony férje bíró, veje pedig deák. Az első ismert miskolci szőlőadásvételt is a miskolci bíró, esküdtek és a miskolci gazdag és szegény polgárok és hospesek közössége (universitas civium et hospitum divitum et pauperum de Myskolcz) előtt teszik 1494-ből.

17 Ennek tanúsága szerint Dobó Ágota, Klára és Dorottya (honestae dominae Agatha, Clara et Dorothea Dobó) Fülöp Tamás nem nemes jogállású férfinak (providus vir Thomas Philep)'eladják (vendidissent) anyjukról örökölt szőlejüket az Ágazat hegyen, melynek szomszédai Dobó Dénes és Túri Lukács (unam vineam ipsarum super monte Agazath vocato, et in vicinitate ab aquillione Dionisii Dobo, ab oriente vero Lucae Thury ... heareditarie ab Agnetha matre videlicet earum ad seipsas condescessam). Az oklevél szerint az örökösök között azonban per támadt, és Dobó Dorottyának Ítélte a város bírája az eladott szőlő harmadát, amely az öröklésben János nevű, Dobó Mihállyal közös fiát illette, hogy az asszony a szőlőrészt „szabadon eladhassa, mivel [ebből] János fiát nevelnie és táplálnia kell (eadem Dorothea dictam vineam libère possit vendere et puerum, videlicet Johannem educere et nuttrire teneatur)". A három részben örökölt szőlő birtokszomszédjának neve jelzi, hogy a Dobó család nem csekély szőlőbirtok tulajdonosa volt, amelyen az eladást megelőzően négy családtag is osztozott, s melynek hányada is olyan önálló birtokként egzisztált, hogy abból egy fiúörököst nevelni lehetett. Ugyancsak adásvétel a tárgya annak a miskolci bíró és esküdtek által kiadott 1499ben kelt oklevélnek, melyben néhai Balázs Máté özvegye Erzsébet (honesta Elizabeth relicta condam Mathei Balas) és a Máté fivérek: Pál és Benedek (providi Paulus Mathe, 15 Orosz 1960 57. 16 OL Dl 107799 Bristow gyűjtemény 17 OL Dl 86715