Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 2. Bortermelés-bordézsma

A Miskolccal határos helységek közül - melyekkel a város szőlőhegyei egybefüggtek - is kiemelkedik Miskolc mind szőlőművelő népességének számát, mind a termést illetően. Az 1549-es bordézsmát mindhárom szomszédos mezővárosból (Diósgyőr) ill. falu379 ból (Csaba és Görömböly) ismerjük: Bordezsma 1549-ben Dézsmafizetők Termés (köb öl) 1 fő átlaga Miskolc Görömböly Csaba Diósgyőr 405 fő 339 fő 130 fő 157 fő 2157(kassai) 779(kassai) 343(kassai) 341 (kassai) 85 icce 38 icce 53 icce 35 icce A bükkvidéki szőlőkultúra másik jelentős mezővárosából, Sajószentpéterről csak az 1570-es évekből maradtak fenn az első dézsmajegyzékek. A dézsmaadók száma itt alig fele a miskolciénak, de a termésátlagok magasabbak, jelezve, hogy általában nagyobb szőlőbirtokok voltak itt, mint Miskolcon.

380 Figyelemreméltó, hogy Miskolcon az ismert dézsmaregesztrumokban a legrosszabb bortermés 1579-ben volt, de Sajószentpéteren nem következett be ez a katasztrofális visszaesés, így valamilyen ismeretlen okból termelt a közel 500 fő dézsmaadó csupán 2000 egri köböl bort, a 201 köblös dézsma tízszeres értékét ebben az évben. Miskolc és Sajószentpéter bordézsmája 1577-1579 Dézsmaadók Termés(egri) 1 fő átlaga 1577 Miskolc Szentpéter 1578 Miskolc Szentpéter 1579 Miskolc Szentpéter 627 fő 264 fő 625 fő 296 fő 446 fő 271 fő 1198 köböl 763 köböl 714 köböl 525 köböl 201 köböl 303 köböl 57 icce 87 icce 34 icce 53 icce 13 icce 34 icce A bordezsma jegyzékei azonban nem elegendőek a termelés általános feltételeinek megállapításához, ellenben az állami adó, a rovás jegyzékei a termelés tényezőjének többszempontú figyelembevételével készültek, így a miskolci dica-jegyzékek porta- ill. (1598-tól) domus-értékei viszonyíthatok a bortermelés mutatóihoz. 379 0L Reg.Dec. Borsod 1549/13, 15, 20. A jegyzékek átírása: BmLt XV.3. 380OL Reg.Dec. Borsod 1577/13, 1578/20, 1579/15. A jegyzékek átírása: BmLt XV.3.