Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 1. Szőlők-szőlőhegyek-pincék

így valószínűsíthető, hogy a Bábonyibércnek a két helység határán fekvő részéről lehet szó. Bár a dézsmajegyzékekben nem szerepel, a miskolciak Alszer néven hívták a Középszer és a Szentgyörgy Csaba felé eső részét.

356 Ez a szőlőhegy sem igazodott a birtokés közigazgatási határhoz, hanem a természet és a gazdálkodás törvényeit követte, hiszen Csabán folytatódott az Alszer, ahol 1579-ben a 4 dézsmált szőlőhegy egyikének a neve (Alszer, Középszer, Hejőrefüggő, Csermelke).

357 A sor, oldal, rész, sőt utca jelentésű szer a Papszer, Peceszer mellett a szőlőhegyek megnevezésében is szerepel, vagyis a miskolciak környezetük lakott és épített részét ill. művelt határait is ezzel a kifejezéssel nevezik meg. A Szentgyörgy Promontorium része a Kecskekő is, amely a város jegyzőkönyvében mint szőlőhegy szerepel.

358 De nem adnak dézsmát a Besenyei-hegyen sem, pedig a város jegyzőkönyvében több itteni szőlő cserél gazdát.

359 A szomszédos Besenyőről elnevezett szőlőhegy a Bábonyibérc besenyei határ felé eső része lehetett, ahol a miskolci borvidék három szőlőművelő helységének (Miskolc, Bábony, Besenyő) szőlőkultúrája találkozott. De nem csak a hegyek viseltek nevet, a szőlők is. A már említett Nagyszőlő, Görbeszőlő a birtokok szemmel is jól látható ismertetőjegyeit viselik, de gyakoribb, ha a tulajdonos nevét kapják és hordják még akkor is, ha már nem az övé birtok, mint Kis Lőrinc-szőlője esetében. A jegyzőkönyv 1585-ben említi a Czene-szőlőt,

360 1569-ben a Mátyás pap-szőlőt,

361 de 1589-ben Golofi-szőlőnek (vineae Goloffy dictae) neveznek Csabán egy szőlőt Szerafin Imréné tulajdonában (akiről tudjuk, hogy lánynevén Golofi Dorkó),

3 1630-ban Gombos Pál birtokában van a Szentgyörgyön egy Szabó-szőlő (Zabo zeolo),

3 3 amely valószínűleg azonos lehet azzal, mely után Szabó Mátyás 1549-ben 17,5 (!) kassai köböl, 1603-ban Szabó Boldizsár 6,5 kassai köböl dézsmát adott a Szentgyörgyön. 1612-ben Bakos Mihály, János és Zsuzsanna tulajdonában van a Zalky nevű szőlő (Zalky zeőleő),

364 amely 1549-ben még Zalky Lőrinc bábonyibérci dézsmás szőlője volt. Szóltunk már az Adomány szőlő, Szentjános, Szent Istvánszőleje, Bodogh-szőlő elnevezésének körülményeiről is. Ezek a nevek sokszor pontosabb topográfiai tájékoztatást és azonosítást jelentettek, mint a szőlőhegyek, égtájak, birtokszomszédok megnevezése, amelyek az adásvételeknél a gazdát cserélő birtok legfontosabb helymeghatározó adatai. Az egyes szőlőbirtokok nemcsak nevükben, birtokosukat, termésüket tekintve változhattak, hanem nagyságukban is. 1549 és 1577 között (mindkét évben igen jó termés volt !) 54%-kal nőtt a dézsmaadók száma, míg a termés csupán 4%-kal, ami a szőlőbirtokok aprózódására mutat. Sajnos, a folyamatot - mivel a köztes időben nem lévén dézsmajegyzék - nem kísérhetjük figyelemmel, de megállapíthatjuk, hogy a 16. század második felében egyre kisebb szőlőbirtokok tartottak el egyre több embert Miskolcon is, ami ismét csak a bor árának tartós emelkedésére mutat. A szőlők, szőlőhegyek topográfiájával szorosan összefügg a pincéké is, hiszen a szőlő a szüret után a pincébe költözik, s ott is marad, amíg kész bor nem lesz belőle, ill. amíg tulajdonosa más sorsra nem szánja. Általában több időt tölt a fürt leve a pincékben, 356 M.jk. 39. 79. 107 stb. 357 Ol Reg.Dec. Borsod 1579/8 358 M.jk. 144. 412. 460. 359 Uo. 69. 81. 170. stb. 360M.jk. 241 361 Uo. 16. 362 BmLt 501/1 2.k. 190. 363 BmLt 501/1 4.k. 16. 364BmLt 501/1 3.k. 886.