Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 1. Szőlők-szőlőhegyek-pincék

Dézsmafizetők száma Miskolc szőlőhegyein 1549-1603 Szőlőhegy 1549 1577 1578 Növekedés % 1603 (1549/1578) Szentgyörgy 49 65 62 26% 13 Középszer 10 17 20 100% 7 Ruzsin 13 34 35 161% 5 Örömhegy 13 14 14 7% Győrfele 8 17 22 180% 10 Kerekhegy 34 57 60 76% 7 Bedegvölgy 45 80 83 84% 41 Likoldal 13 7 11 -16% Kálnás 25 38 33 24% 8 Nagyágazat 50 64 75 50% 29 Kiságazat 35 74 60 71% 28 Istenhegy 17 24 28 64% 49 Bábonyibérc 79 105 99 25% Fermező 14 22 21 50% A szőlőhegyek határai változtak az összefüggően művelt területen, ill. az elnevezés nem volt mindig egyértelmű. 1570-ben Földi (Fölgy) Pál Kálnáson lévő szőlőjének felét adja el Mályi Lukácsnak,

349 s az 1578-as dézsmajegyzék szerint Mályi Lukács a Kálnáson az 1. sorszámú dézsmafizető, Földi Pál pedig a szomszédos Likoldalon szintén az 1. számú, vagyis ebben az évben a két Promontorium határát az egykor összetartozott szőlőbirtok felezésénél húzták meg a decimátorok. Talpas Balázs 1549-ben a 26. a Szentgyörgyön, 1577-78-ban pedig a szomszédos Középszer 4-5. dézsmaadója. Bakos György 1577-ben 12. a Ruzsinon, 1603-ban pedig 3. a Szentgyörgyön. 1603-ban pedig a megelőzőleg legtöbb dézsmafizetőt adott Bábonyibérc egyenesen hiányzik, a szomszédos Istenhegy viszont 75%-kal lett népesebb, mint 1578-ban, miközben a dézsmaadók átlaga kevesebb, mint 1/3-ára zuhant (625-ről 202-re), vagyis az Istenhegyen írták össze a bábonyibércieket is. A környező helységek szőlőhegyei a miskolci promontoriumokkal egybefüggtek, nem egy esetben a szőlőhegyek neve is azonos. 1583-ban a Középszer (Keöszebszer) és Ruzsin (Rwsin) Promontorium szerepel Csaba dézsmajegyzékében is,

35 1579-ben pedig a Középszer (Közepzer).

351 Diósgyőrben is van Kislikó, Kerekhegy, Likótorok 1578ban,

352 1603-ban pedig Győroldal (Giorodal), Kerekhegy, Lyukótorok.

353 1606-ban említ a vármegye jegyzőkönyve egy Szép-hegy nevű promontoriumot is Zentmiklóssy János hagyatékában: „Miskolczon az mely Curia Nobilitaris Pap Zerben vagyon, és ahoz tartozó egy Zép nevű Promonthóriumban Zép Heögyeön való nevü Zeöleöből, mint hogy az eőssy józágok".

354 Ez a szőlőhegy a Miskolccal szomszédos, szintén a diósgyőri uradalomhoz tartozó község - amely a Bábonyibércnek is nevét adta —. Bábony dézsmajegyzékében már 1556-ban szerepel, mint a 3 Promontorium egyike, 349BmLt 1501/b Sp.I. l.k. 15. 350 OL Reg.Dec. Borsod 1583/12 351 OL Reg.Dec. Borsod 1578/8 352 OL Reg.Dec. Borsod 1578/5 353 OL Reg.Dec. Borsod 1603/6 354BmLt 501/1 3.k. 677. 355 Gyulai 1995