Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 4. Jobbágyi szőlők-miskolci polgárok

11. kép. Her György nemesség-címeradománya (Bocskai István, Kassa, 1606) (Szendrei 1890 III. 268) Ez a jegyzőkönyvi adat azért is méltó a figyelmünkre, mert az egyetlen olyan 16. századi miskolci forrás, amely arra utal: a helyi jobbágyi státusz, az, hogy valaki miskolci jobbágytelken ült, előnyt jelentett a szőlő megszerzésénél. Papp Klára Tokaj kora újkori szőlőbirtoklásánál figyelt fel arra, hogy a szőlők ingatlanforgalma, tiltása során a helybeliek az ismert jogcímeken túl a jobbágyságra is hivatkozhattak.

332 1609-ben a Miskolc városi jegyzőkönyv is hivatkozik arra a törvényre, amely a jobbágy jogállásúnak, mint járadékra kötelezett személynek, előnyt itél a nemesi státuszú birtokossal szemben: 33 „Aszalós János, az mely szőlőt vött volt Varga Jánosiul, mert hogy Galambos István jobbágy lévén, törvénnyel kereste Aszalós Janóstul. Azért az törvény ítélte Galambos Istvánnak negyvenöt forintig, kinek szomszédja Győr fele való oldalon, napkeletről Borsos Máté, napnyugatról pedig Csapó Mihályé. ítélték pedig ilyen okon, mert hogy ha Galambos István nemes ember leszen, az mint mondják is, tehát az törvény szerint való jobbágy kivesse belőle ugyan azon negyvenöt forintig." Miskolci Aszálósi Demeter 1582-ben szerzett nemeslevelet,

334 s utóda Aszalós János a szőlővételről kénytelen lemondani egy jobbágy javára, nemkülönben Galambos István, aki csak várományosa a nemesi jogállásnak. A jobbágyi státusz mind a földesúr, mind az államhatalom, mind a város kommunitása számára nagyobb biztosíték volt, hogy ezek a joghatóságok a járadékokat, adókat, a város által közösen szolgáltatott török adóhoz való hozzájárulást megkapják. A szőlő birtokába annak építésével, irtvánnyal, palántültetéssel is juthatott az, aki nem sajnálta a munkaerőt, már pedig: sem a telepítésnél, sem a művelésnél „azt az egyet a magyar paraszt sohasem sajnálta." 3 „1570. László János teszen tudományt és tiltást az Kőbányánál való ortványra, ki Eskoráé volt, kit egynéhányan szőlővel akarnak beültetni."

336 Ez az adat a Kőbánya közelében lévő földet még irtvány állapotában mutatja, melyet többen is be akarnak ültetni szőlővel, megtakarítva az erdő-, bozótirtás ill. a föld 332 Papp 1993 és 1995 78. 333 BmLt 1501/aI. 167. 334 Borovszky 1909 203. 335 Orosz 1960 31. 336 M.jk. 47.