Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 4. Jobbágyi szőlők-miskolci polgárok

10. kép. Földi (Fölgy) Pál és Mályi Lukács szőlő-adásvétele. Miskolc, 1570 (BmLt 1501/b Sp.I. 2.k. 15.) A szőlő birtokában csere útján is juthattak a mezőváros polgárai, mely sokszor kiegészíti az adásvételt, de cserélhetnek azonos értékben is. Egy 1574-ben lefolytatott különleges szőlőcseréről, mely Bornemissza István és nemes Ujszásziné Hanvay Katalin özv. Pécsi Miklósné között zajlott, két különböző forrás is fennmaradt. Az egyik az Egri Káptalan eredeti oklevele,

307 a másik a Városkönyv bejegyzése: ,3ornemissza István az ő anyjával egyetemben cserélt egy szőlőt Újszászy Lászlónétól, mely vagyon az Szent György hegyen egyik is, másik is. Az Újszászyné kit adott, va^on az Bertalan deáké mellett, kit István deák adott, vagyon az Veres Mihályé mellett." Az oklevél szerint a ládi pálosok és Zalatnay Bertalan deák valamint Veres Mihály szomszédságában fekvő igen jól megművelt (optime Excultam) szőlejét István deák elcseréli (fecissent concambialem permutationen) Hanvay Katalinnak a Veres Mihály és Bertalan deák mellett lévő szőlejével, amely puszta és műveletlen (desertam et incultam). A birtokszomszédok azonossága jelzi a két birtok közelségét, bizonyítva a csere egyik valószínűsíthető szempontját, a szőlőbirtok egy tagban való növelését. A Szentgyörgy hegyi szőlőcserénél István deák még 40 magyar forintot ráfizet, levonván azt a 28 forintot, amelyet már ráköltött előző birtoka művelésére. Az oklevél záradékában szerepel egy feltétel, mely szerint, ha Hanvay Katalin a cserével szerzett szőlőt el akarná adni, Bornemissza István kész azt megvenni, sőt csak neki adhatja el, senki másnak (nemini alteri). 307 OLP 108 Fasc.L. No.241. 308 M.jk. 98