Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 4. Jobbágyi szőlők-miskolci polgárok

jogbiztosító forrás és a dézsmalajstrom, mint a Kamara decimátorai által összeírt kimutatás összevetése igazolja, hogy a végrendelet már egy meglévő állapotot szentesít, önt jogi formába. A szőlő megszerzésének másik leggyakoribb módja az adásvétel. Amint a Hegyalján^ Miskolcon is „a dézsmás szőlők forgalma olykor szinte hihetetlen méreteket öltött". Az adásvétel legegyszerűbb módja a készpénzes vásárlás volt. Az örökvallásnak nevezett szerződést a tanács előtt kötik s íratják be a Városkönyvbe. 1569 és 1600 között a készpénzes szőlővásárlásoknál következő szőlőárakat találjuk (forintban): l(2x), 4(4x), 8(3x), 10(2x), 11, 12, 14, 15, 17, 18, 20(4x), 23, 25, 32, 34, 35, 37, 38(2x), 40(2x), 45, 47, 50 (3x), 60 (2x), 72(2x), 75(2x), 100(3x), 132. Miskolcon nyoma sincs a Hegyalja többszáz forintos szőlőárainak, igaz, a Városkönybe csak a dézsmás szőlőket jegyezték be. 298 A készpénzt több részletben is adhatja az új tulajdonos, van példa, hogy hatszorra. A szőlővételnek nem egyszer a birtok egy tagban való gyarapítása a célja, amint Szabó Máté is 1571-ben „ugyan ottan az ő maga szőlője mellett" vesz egy újabbat.

299 De a nemes jogállású Bornemissza Gáspár is a saját szőlője szomszédságában gyarapítja birtokát, 38 forintért vásárolván egy szőlőt Fenes Andrástól a Középhegyen 1587. március 6-án.

300 1599-ben Szőcs Kálmán is saját birtokszomszédja lesz a Bedegvölgyön az Eger várában veszett Csaba Györgytől 35 forintért vett szőlővel.

301 Miskolc város levéltárában megőriztek egy eredeti adásvételi oklevelet, melyet Miskolc tanácsa adott ki 1570-ben Mályi Lukács (Lucas Maly) és Földi Pál (Paulus Fölgy) részére

302 (10. kép). Az eladó Földi Pál, akit a tatárok elhurcoltak (abductus per tartaros), s a Kálnáson lévő szőlőjét a váltságdíj kifizetése miatt kényszerült eladni 66 forintért. A birtokszomszédok: Fazekas Gerely és Földi Pál, vagyis a török rabságba hurcolt szerencsétlen megfelezte szőlejét és csak annyit adott el belőle, amennyiből kitelt szabadulásának díja. 1577-ben Földi Pál a Lyukoldal nevű promontoriumon ad tekintélyes dézsmát (5 egri köböl), a szomszédos Kálnáson pedig Mályi Lukács másfél köblöt, 1578-ban Földi Pál másfél köblöt a Liko oldal nevű szőlőhegyen, Mályi Lukács pedig a Kálnáson 1 köblöt,

303 vagyis az adásvétel után majd egy évtizeddel még mindig az oklevélben foglaltaknak megfelelően birtokolnak, miután Földi Pált valóban szabaddá tette dézsmás szőleje. Többes örökség esetén, főleg ha a birtok csekély, az örökösök rögtön túladnak a birtokon, mint 1590-ben Szabó Pál Bábonyibércen hagyott szőlője esetében. Ekkor a birtok 1/3-a Túri Andrásnak, 1/3-a sógorának Siket Tóth Györgvnak jutott, az előbbi 1 forint 50 dénárt érő tinóért adta el a részét Tekes Gergelynek.

3 Beírták a jegyzőkönyvbe azt is, amikor férj-feleség adja el közösen szerzett szőlejét. „Bagoly János vall szőlő örököt Bálint deáknak, mely szőlő vagyon a Nagyágazaton, az ő részit vallja, úgy mint pénze árát. A felesége penig vallja az ő részét, mint atyjától maradtat, és ők adták egyenlőképpen egymás akaratából."' Szőlőért készpénz helyett kérhettek a vételárban bort is, mint Tánczos Katalin a Bábonyibércen lévő pallagjáért, melyet Mihály deák és fia János 8 köböl boron nyert el.

30 297 Orosz 1960 7. 298 M.jk. 218. 299 Uo. 76. 300 Uo. 280. 301 Uo. 450. 302 BmLt 1501/b Sp.I. 2.k. 15. 303 OL Reg.Dec. Borsod 1577/5, 1578/5 304 M.jk. 331 305 Uo. 274. 306 Uo. 226.