Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 4. Kereslet-kereskedés

tői és termelőktől bármikor, amikor arra lehetőség kínálkozik. 1590-ben Miskolcon Thököly Sebestyén faktora csak 3 napig pihenette Gombos István pincéjében a bort, amint a történet további menetéből kiderül. Gombos István ugyanis azzal védekezik: ő azért bántalmazta Juhos Jánost, mert az nem a pince nyitott ajtaján jött be, hanem egy másik, zárt kapun és ajtón, miután az ajtót feltörte. Török István jobbágya azonban úgy emlékszik, hogy azon az ajtón lépett be, amelyen keresztül a borokat berakták a pincébe, s melyen kb. 3 nap múlva az eladott borokat ki is vitték (ipsum colonum per earn januam ingressum fuisse, per quam vina imposita in cellarium fuissent, et per eandem januam fere tertio quoque die vina vendita educta extitissent).

646 A korszak másik jelentős birtokos vállalkozója, aki Thökölyvel ellentétben már főrangúként, apja nyomdokain haladva kezdett a külkereskedelmi vállalkozásba: Révay Ferenc. Az 1553-ban elhunyt Révay Ferenc nádori helytartó fia maga is a bárói rend tagja,

647 akinek nemcsak atyja, hanem anyja, Paksy Anna is kereskedett borral Krakkóba?

648 A Révay név az 1580-as években tűnik fel a miskolci kereskedelem forrásaiban, Révay II. Ferenccel. A kassai Kamara igazgatójaként jól ismerhette Észak-Keletmagyarország gazdasági viszonyait, 1588-ban, nem sokkal halála előtt az uralkodó őt küldi a keletmagyarországi végvárak vizsgálatára, amikor többek között Diósgyőrről is jelentést készít a helyszíni vizsgálat során,

649 ahol felesége révén a sógora, Homonnai Drugeth István a conpossesorok egyike. Különben Révay húga, Magdolna is a Drugeth családból választott férjet, Homonnai Drugeth Ferenc személyében. Komoróczy György monográfiájában említi a Homonnai család tagjait (Ferenc, Gáspár, István, Miklós), akik ellen Lengyelországba való „csalárd borkivitelük" miatt az uralkodó és a Kamara is fellépett. Borcsempészetük lényege volt, hogy azzal az ürüggyel szállítottak bort Lengyelországba, hogy azt saját falvaikban akarják kiméretni, kocsmáltatni.

651 Révay Ferenc miskolci borfelvásárlásáról szintén a Borsod vármegye törvényszéki iratai között megőrzött tanúvallomások lehetnek forrásaink. János deák és apja, Balázs deák borait és ökreit 1586-ban Horváth Ferenc és Borbély Mihály miskolci kereskedőjobbágyok adósság fejében erőszakkal elvitették.

652 1 5 84 körül, amikor János deák Balogh Boldizsárra bízza 10 hordó borát, Krakkóban eladandó, a vármegyei protocollum említi, hogy a deák Body M[enyhért] servitora (servitor M.Body) 653 Bódy Menyhért 1580 és 1584 között az egri vár provizora volt,

654 s ő az, aki posztót vesz a miskolci Horváth Ferenc és Borbély Mihály kereskedőktől (Borbély 1578-ban, Horváth Ferenc 15781594 között bordézsmaadó jobbágy). Budy (Bódy) Menyhért azonban adós maradván a posztó árában, a kereskedők János deákot fosztják meg javaitól, mégpedig Batizi Mihály diósgyőri tiszttartó tevőleges közreműködésével (felmennek guörben batizy Mihaljhoz Drabantoth kertek hazára mentek balas deáknak thorvenjtelén ell vontattak hazatul a borokath).

655 Az eset igazolja, hogy a tiszttartó servitorai is számíthattak uruk támogatására, ha netán egy másik tiszttartó servitora ellen kellett eljárniuk. Bódy Menyhért próbálta tulkaival, bárányával, boraival kielégíteni a miskolci kereskedőket, sőt gyapjúval is, amikor szolgája együtt árult a miskolciakkal a mohi vásárban, Bódy szolgája gyapjút, emezek 646 BmLt 501/1 3.k. 422. 647 Nagy 1862 IX. 713. 648 Komoróczy 1944 125. 649 Révay 1588 650 Nagy 1862 IX. 711-713. 651 Komoróczy 1944 96-97. 652 BmLt 501/c XVIII. V. 28. 653 BmLt 501/1 2.k. 404. 654 Szabó JGy 1982 32-33. 655 BmLt 501/c XVIII. V. 28.