Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
A BÜKKI ÜVEGHUTÁK TÁRGYI EMLÉKEI
pelt. Később, 1767-ben és 1770-ben is csak hat illatszertartó üveget jegyeztek fel. 156 A 18. századi vendégfogadók leltárainak vizsgálata is azt mutatja, hogy öblösüveg csak ritkán szerepelt a berendezési tárgyak között. Miskolc 9 vendégfogadójában és korcsmájában csak fa ittze, fa messzely, Ón ittze és ón messzely szolgált az ital tárolására, kimérésére. 157 Hasonló képet alkothatunk a vagyonleltárakból is. Egy átlag miskolci polgár hagyatéki leltárában 1753-ban mindössze egy darab üvegtárgy szerepelt, egy butella. 158 Hasonlóan kevés üvegtárgy szerepel 1769-ben is. A 18. század végi „testamentumi rendelésiekben, vagyis végrendeletekben tapasztalható csupán az üvegek számának emelkedése. Ekkor már nem ritka az a hagyatéki leltár sem, amelyben akár 10 üvegtárgyat is felsoroltak, így ecetes üvegeket, sótartókai, pálinkás butykosokat, poharakat. 159 A 18. századdal ellentétben a 19. századi üvegipari termékelőállítás korszerűbbé, hatékonyabbá válása következtében az üvegtárgyak olcsóbbá váltak - bár még 8 közönséges palacküveg árából lehetett egy köböl búzát vásárolni - és a paraszti, polgári háztartások számára egyaránt könnyebben beszerezhetők lettek. 1801ben például egy módos miskolci polgár javainak összeírásában már 43 üvegtárgyat jegyeztek fel. 13 üvegpoharat 25 rénes forint 35 krajcár értékben, 27 közönséges palacküveget darabonként 1 rénes forint értékben, 5 meczet Buteia-t, 3 talpas kispohárt és egy sótartót, amelynek 16 rénes forint volt az összértékük. 160 Nem sokkal később pedig egy csabai gazda háztartásában már 22 darab különböző funkciójú és formájú tárgy volt. 1 üveg mosdó medencze, butela 1, etzetes üveg butelka 7, 2 mettszett, 2 dupla finsa, 2 simpla finsa, 1 simpla talpas, 4 jecges és 1 füles pohár, 1 kis talpas pálinka pohár. 161 A paraszti, nemesi és polgári háztartások legtöbb üvegből készült használati tárgya a borospincékben volt. Mivel a bükki üveggyártás öblösüveg termékei elsősorban a bortermő vidékeken szolgáltak tárolóedényül, úgy tűnik, hogy a hagyományos, kerámiából és fából készült használati eszközökkel szemben csak itt állhatták a versenyt. Egy 1843-ban történt miskolci pincebetörés alkalmával felvett jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a borospincék előbb váltak az üvegből készült használati tárgyak otthonává, mint maguk a lakóházak. A pincebetörés alkalmával a következő üvegből készült használati tárgyakat tulajdonították el: / itzés butellát és egy meszeljest, Két itzés üveget tele Pájenkával, 2 darab metzet üveg Soó tartót, 1 kis portzió üveget, Zöld leveles Tzifrájú üveg tányérokat} 61 Az ablaküvegek terjesztéséhez hasonlóan a hutatelepülések lakossága továbbította az üveghutákban előállított öblösüvegeket is rendeltetési helyükre. A 156 Gyéressy B., 1975. 256-270. 157 Vö. BmL. Inventatio Pellucilorum Privilegati Oppidi Miskoltz Perillustri ac... Domino Jacobo Zontagh De anno 1745. Spec. XXV. fasc. I.; Spec. V. Fasc. I. No. 12. 158 Spec. XV. fasc. 1. Néhai Korodi István özvegye Takács Kata meghalállozott asszony Inventuma. 1753. 159 BmL. Végrendeleti iratok I. 1769. 2. sz. 160 Néhai Nztes Nemes és Vitézlett Bagamery Nagy András Ur Conscriptioja. A. 1801. HOM. HTD. Ltsz. 76.1396.1. 161 Csiger János gazdának és Hitvesének következő bútorok és edények adattak számadás alá. 1831. HOM. HTD. Ltsz. 67.163.1. 162 HmL. No. 338. 1-18. 1844.
