Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
ÜVEGHUTÁK A BÜKK HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN
Év Máriássy huta Szepessy huta 1806 1810 1821 1825 1827 1834 1835 1836 1838 1840 1842 1845 1846 1849 10 19 19 6 19 44 63 52 59 60 10 19 7 9 2 2 2 A felsorakoztatott népességi adatokból is szépen érzékelhető az, hogy a Szepessy-féle hutában csak az 1810-es évek vége felé indult be a termelés és ez gyakorlatilag három évtizedig tartott. A lakosság rohamos növekedése után, 1835-öt követően hirtelen csökkenés következett be. Az üvegkészítés menetének folyamatos biztosításához még elengendő volt a 10-19 fő, azonban az 1838 utáni lakossági létszám már semmiképpen nem tette lehetővé a huta működtetését. A régebbi visnyói huta története 1827-ig követhető nyomon, vagyis az üzem közel négy évtizeden át termelt. 1827-ben gyakorlatilag megszűnt a hutatelepülés. Az üveggyártás megszűnésében bizonyára a fahiány játszott meghatározó szerepet. Az 1864-es Pesthy Frigyes-féle helynévgyűjtés anyagában tájékoztatást kapunk arról, hogy a huták környéki erdőterületeket kiirtották, s ezt követően kaszállónak használták az irtásokat. Általános tapasztalatok alapján leszűrhető az, hogy a korabeli üveghuták 30-^40 év alatt „fogyasztották el" a környezetükben levő erdőségeket, s három-négy évtized után újabb, fában gazdag erdőrészekre kellett áttelepíteni a műhelyeket. Bizonyosra vehető, hogy a visnyói huták áttelepítésére nem volt lehetőség, ami két okkal magyarázható. A hutáknak helyet biztosító uradalmak viszonylagosan kis erdőterülettel rendelkeztek, másrészt az erdők fáinak értékesítésére kedvezőbb lehetőség kínálkozhatott, mint az üveggyártás. A Bükk hegység nyugati részének másik üvegkészítő helye Szilvásvárad határában volt. Az itt folyó üvegkészítés a visnyóihoz hasonlóan rövid idejű. A szilvási huta létezése csak 1764-ben igazolható, a termelés már 1770 előtt befejeződött, s az üveghuta épületei már nem szerepelnek az 1782-1785 közti első katonai térképen sem. 141 A rövid ideig tartó szilvási üvegkészítés nyilvánvalóan 140 Vö. Csiffáry G., 1994. 38. A lakosok döntő többsége római katolikus vallású volt. 141 Kovács J., 1974. 54-55.
