Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

ÜVEGHUTÁK A BÜKK HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN

az egyházi matrikulák is megerősítik. A bélapátfalvi plébánia anyakönyvében található többek között egy 1792. augusztus 14.-i bejegyzés, mely szerint István Mátyás és Boszós Anna István nevű fiúgyermekét e napon keresztelték meg és a szülők „ex fabrica vitraria Visnyaensis"-ből, vagyis a visnyói hutából származtak.

137 Ma már eldöntött tény, hogy Visnyó határában két üveghuta működött. A Máriássy István birtokán levő üzem története 1792-től 1827-ig követhető nyomon. A Szepessy-féle uradalomban levő üzem története pedig az 1810-es évektől 1838-ig. A hutákban szlovák és német származású üvegesek dolgoztak, mint erről a csernelyi plébános 1810-ből származó kérvénye is tájékoztat. A csernelyi plébános azt kérte az egri érsektől, hogy miután a hozzá tartozó filia, Nagyvisnyó területén üveghuta működik, s ebben, valamint a szilvási vashámorban mintegy 60 szlovák és 20 német anyanyelvű munkás dolgozik, e nyelveken értő káplánt rendeljenek melléje. Az üveghuták működéséről Fényes Elek is tájékoztatást ad az 1837-ben és 1847-ben megjelent geográfiai munkáiban.

138 Azonban a későbbi források már csak mint ipartörténeti emlékként idézik fel a visnyói üvegkészítést. Az 1864ben készült Pesthy Frigyes-féle helynévgyűjteményben a két egykori üveghuta helyét jelölték meg az adatközlők. A régebbi, Máriássy-féle hutáról feljegyezték, hogy ,,...(a Fodorkút) mellette nyúlik el szinte a Bikkségben de laposan fekvő Ó huta réttye, mely ennek előtte 100 évekkel még nagy bikkes erdő volt, de ottan is üveghuta keletkezvén a fákat megemésztette, jelenleg kaszállóvá tette". A később létesült Szepessy-féle üvegcsűr helyét pedig az úgynevezett Csurgó határrészen jelölték meg: „...jönn utánna az úgynevezett Csurgó melly hajdan nagy erdőség volt, de 30 évekig üveghuta lévén ottan, a fák elpusztíttattak, s jelenleg az Uraság által, mint kaszálló használtatik". Az elpusztult régebbi huta helyét a kéziratos térképeken fennmaradt határnevek is jelölik. 1871-ben Hutarét, majd 1891-ben Hutabérc volt az egykori üvegcsűrnek helyet adó terület elnevezése. A jelenkori földrajzi nevek sorában pedig már Kis-Huta rét néven szerepel ez a terület. A Szepessy-féle huta helyét Csurgó helyett 1871-ben Csorgó névvel jelölték, majd 1891-ben Csugó-kútXa\.

m A kis erdei üveghuták szomszédságában - mint ez általában jellemző volt munkástelepek alakultak ki, melyek lakossága számarányából következtethetünk a termelés nagyságára és az üzemek működésének időtartamára is. Az egri érseki sematizmusok alapján a visnyói huták munkástelepein az alábbi népesség élt: 137 CsíffáryG., 1994. 36. 138 Fényes £., 1837. 90., 1847. 85. 139 Csiffáry G., 1994. 37.