Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
KÍSÉRLETEK A GYERTYÁNVÖLGYI ÜVEGGYÁRTÁS FELTÁMASZTÁSÁRA
nyeinek kialakításában. Sovánka a technika korszerűsítését, tökéletesítését tartotta fontos feladatnak, hogy az új művészeti stílust üvegein diadalra juttassa. A szecesszió francia mesterei Galle, vagy a Daum fivérek már 3-4, vagy ennél is több réteget marattak vissza a felületről, amikor Sovánka István még csak egy réteg visszamaratására volt képes. 1901-től Sovánka már tökéletesnek minősíthető technikai-díszítési eljárást reprezentáló alkotásokkal jelentkezett a különböző kiállításokon. Üvegein a rétegek plaszticitása miatt kiteljesedve érvényesült a dimenzionális ábrázolási mód. Első kiemelkedő nemzetközi sikerét 1902-ben a turini kiállításon érte el, ahol Diploma de merti-et kapott. 127 Ezt követően a St. Louis-i világkiállításon aranyéremmel tüntették ki üvegművészeti eredményeiért. 128 Már a korabeli hazai kritikákban, ismertetőkben hangot kapott, hogy ez a nemzetközi hírű üvegművész munkahelyén csak munkaidőn kívül, szabad idejében foglalkozhatott réteges üvegek készítésével, s az ország e téren is mostohán bánik tehetségeivel. Sovánka István sikerei tetőpontján, 1904 végén határozta el, hogy az államtól igényel egy felújításra váró üveggyárat, amelyet állami segéllyel helyrehozatna és benne divatos réteges üvegeket készítene. Figyelme a gyertyánvölgyi üveggyárra irányult, mely bérlő, üzemeltető nélkül már évek óta vesztegelt. A gyertyán völgyi gyár működése idején másodlagos szerepet töltött be a Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara területén. A Sovánkának is munkahelyet adó újantalvölgyi gyár évi termelése háromszorosa volt a gyertyánvölgyinek. A tulajdonos, Kohinka Antal időben korszerűsítette, a kemencéket gázfűtésűvé alakíttatta át. Gyertyánvölgyben ebben az időszakban csak egy kemence volt gázfűtésű, a másik kettő fatüzelésű maradt. Ugyan a részleges korszerűsítés után már tejüveget és színes üveget is tudtak készíteni, amelyek jobban megfeleltek a városi polgárság igényeinek. Azonban ez sem tudta ellensúlyozni a gyár helyzetének rohamos rosszabbodását. A termékek döntő része még mindig csak egyszerű közhasználati üveg, ún. parasztüveg volt. A gyertyánvölgyi gyárban tehát megindult a korszerűsítés, de ezt nem vitték következetesen végig. Azzal, hogy már színes üvegeket tudtak készíteni, felcsillant Sovánka számára annak lehetősége, hogy technikájához, a réteges üvegek készítéséhez Gyertyán völgyben megfelelő lehetőségekre talál. Gyertyánvölgyben már évtizedek óta csiszolóműhely is létezett ugyan, ahol a rétegek visszafejtése mechnaikailag történt. Sovánkának erre nem volt szüksége, mert ő a kémiai eljárásokat, nevezetesen a maratást alkalmazta az üvegrétegek eltávolítására. A korszerűsítés során savkamrát kívánt építeni. A kiváló üvegművész azért is ragaszkodott Gyertyánvölgyhöz, mert nem messze feküdt Ujantalvölgytől, ahonnan technikai támogatást remélt. 129 Az állam csak akkor vállalkozott üveggyárak korszerűsítésére, ha lehetőséget látott a beinvesztált pénz gyors visszatérülésére. A korszerűsítés támogatásának elnyeréséhez megfelelő szakvéleményeket igyekeztek beszerezni. A Kereskedelmi Minisztérium az Iparművészeti Társulat döntésétől tette függővé 127 L. Katona !.. 1983. 33. 128 Magyar Üveg és Agyagújság, 1904. december 15. száma. 129 Katona !.. 1983. 28.