Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS KEZDETE A BÜKK HEGYSÉGBEN

együttesen kedvező feltételül szolgáltak egy korai üveghuta építéséhez."

61 Megay Géza a két világháború közötti gyűjtései során idősebb adatközlőktől hallotta, hogy az üveghuta az Ócskahuta, Diósgyőr határában a Blanka völgyben volt.

62 A 18. századi bükki üvegipar kialakulásáról a diósgyőri koronauradalom 1720. évi összeírása tájékoztat először. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó létesítmények között üveghuta is szerepel. A latin nyelvű gazdasági kimutatás számunkra leglényegesebb pontja szerint az 1500 forint értékű „üveghuta a legutóbbi összeírás után keletkezett és azóta is ugyanazon a helyen van évi árendában". Mivel a megjelölt „legutóbbi összeírás" 1712-ben készült, abból következően az első uradalmi üveghuta 1712-1720 között kezdte meg működését.

63 Az üvegkészítő üzem, vagy ahogyan a forrás nevezi officina vitriaria körülhatárolt alapítási ideje a mindszenti egyház anyakönyveinek áttanulmányozása után még tovább szűkíthető. Az anyakönyvekben 1717-1728 között többször szerepelt a bejegyzettek nevei mellett az üvegkészítő műhely szomszédságában kialakult Hutta nevű település, mint származási hely. A település már 1717-től a mindszenti egyház fiókegyházai közé tartozott. Ez alapján nyilvánvaló, hogy a bükki üveggyártás 1720-nál korábban, 1712-1717 között bontakozott ki.

64 Ez azért lényeges, mert eszerint a diósgyőri koronauradalom erdőbirtokán mintegy száz évvel korábban készítettek üveget, mint ezt eddig a 18-19. századi latin, magyar és német nyelvű statisztikai-geográfiai munkák adatait felhasználó üvegipari monográfiákból ismertük.

65 Az első bükki üveghuta helyét Borsod vármegye jegyzőkönyvének 1735. évi bejegyzése és a diósgyőri koronauradalom 1744. évi összeírása közli.

66 Mindkét forrás szerint az üvegkészítő műhely az ún. Márkus völgyben volt. A Márkus völgyet pedig először a diósgyőri koronauradalom 1770 után készült kéziratos térképein jelölték be. Ez a hely a későbben Óhutának nevezett település közvetlen közelében található Márkus patak völgyével azonos, amely Ohutától északkeleti irányban, a Bányabikk hegyvonulat felé húzódik.

67 Egy 1746-ban készült hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzése szerint „Innen Diósgyőrbe menni hat negyed óra az út, de ha sár van, akkor 8 negyed órát is kitesz. Tél és jég idején pedig sem kocsival sem pedig lóval nem lehet átmenni".

68 Az óhutai néphagyomány napjainkban is élő motívuma, hogy a lakosságot a Rákóczi szabadságharcban való részvételéért büntetésképpen telepítették le a 61 Csiffáry G, 1994. 35. 62 Vö. HOM. HTD. Ltsz. 69.5.77. 63 Urbárium et Conscriptiones 1720. fasc. 5. No. 4. Conscriptio dominii Diós Győr 1720. 64 Szendrei J„ 1911. 175., 391.; Nemes L, 1864.355. 65 Vö. Borsos B., 1974. 108. 66 BmL. 501/a. Borsod megye jegyzőkönyve XXI. k. 175.; HmL. Egri Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok (Miscellanae) XII-2/d/63. Conscriptio dominii Diós Győr 1744. 67 Vö. Andreas Kneidiger: Charten von denen gesamten Diósgyörer Kaál Waldungen, Voraus die im Jahr 1776 von Kaál Ingenieur Andreas Kneidiger gesehene eintheilung zu ersehen. HOM. HTD. II. 24. 68 Diósgyőri huta 1746. évi canonica visitatio-ja. HmL. Egri Érseki Egyházi Levéltár. Archívum Vetus. Canonica visitatiok. 3412. rakt. szám. 163-164.