Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS KEZDETE A BÜKK HEGYSÉGBEN

AZ ÜVEGGYÁRTÁS KEZDETE A BÜKK HEGYSÉGBEN Nehezen képzelhető el, hogy a 18. század elején kibontakozott bükki üveggyártásnak ne lettek volna középkori előzményei. Bogdán István Régi magyar mesterek című munkájában a források megjelölése nélkül arról tesz említést, hogy 1525 táján a festői diósgyőri völgyben üveghuta működött.

57 Egy másik feldolgozás szerint 1550-ből származó források Diósgyőrben működő hutáról emlékeznek meg.

58 A két adatközlés a hiányzó levéltári források miatt csak komoly fenntartással kezelhető. Figyelemre méltóak azonban a tárgyi bizonyítékok. Czeglédi Ilona 1953-73 között végezte el a diósgyőri királyi vár régészeti feltárását. Az ásatások során nagy mennyiségű üveglelet került felszínre. Az üvegtöredékek egy része kétségtelenül velencei üvegek használatát bizonyítja, azonban a nagyobb rész magyarországi termékelőállításra utal. Az edények töredékei alapján rekonstruálható üvegek (kettős kónikus palack, kancsó, tányér stb.) tipikus közhasználati eszközök voltak, amelyeket bárhol előállíthattak az országban, felesleges lett volna importálásukra pénzt pazarolni. Könnyen elképzelhető, hogy Diósgyőr környéki hutákban gyártott üvegek töredékei kerültek felszínre a feltárások során.

59 Felmerül azonban az üvegek beszerzésére egy másik lehetőség is. A mohácsi csatavesztést követően elhunyt II. Lajos felesége, Mária királynő - mint a vár birtokosa - többször tartózkodott a diósgyőri várban. Elképzelhető - legalábbis bizonyos üvegek vizsgálata erre utal -, hogy a vár feltárásakor előkerült üvegek egy részét a teplicei üveghutából vásárolták. A Selmecbánya és Körmöcbánya közötti saskői uradalomban levő teplicei huta a királynő birtokában volt és a királynő titkára Sparendorfi Krabath György üzemeltette bérlet formájában.

60 A különböző hipotézisek után az a következtetés vonható le, hogy a 18. századtól kibontakozó bükki erdei üveggyártás feltehetően nem előzmények nélküli. Minden valószínűség szerint Diósgyőrben, vagy a település közelében létezni kellett egy 15-16. században folyamatosan működő üzemnek, amely a királyi-királynői vár ellátására termelt. Az üveghuta helyét csak iparrégészeti kutatás döntheti el, addig viszont csak találgathatunk, mint ezt egy újabban megjelent dolgozat szerzője is tette: „A diósgyőri hutát a vár közelében kell keresnünk - víz közelében. A völgyben ott folyik a Szinva patak, valamint egykor bővízűbb melegforrások is találhatók (ma Szent György néven ismertek). Ezek 57 Bogdán /., 1973. 36. 58 Szinnyai K.-Kocsís F.-Zádor M., 1992. 132. 59 H. GyürkyK., 1991. 60. 60 Veres L., 1982. 35-42.