Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)
A MADÁR
A debreceni fazekassággal is szoros kapcsolatban álló mezőcsáti és tiszafüredi faze129 kasok egyes tárgycsoportjain egyenesen főmotívummá vált a madár. A pálinkásbutykosok egyik oldalát szinte mindig a csórében hátrahajló virágos ágat tartó madáralak díszíti (28. kép). A motívum elemei mindig azonosak, de a megfogalmazása a mester egyénisége szerint természetesen más és más. Kimutatható például, hogy a Csaton tanult és utána Tiszafüreden letelepedett ifj. Nagy István madarai mennyire hasonlítanak a csati mesterek madaraihoz. Más tiszafüredi butellákon a madáralak mozgalmasabb, nyugtalanabb (29. kép). Kiemelkedő szépségű viszont az a néhány mezőcsáti madaras tál, amely a múlt század közepén készült, és Rajczy Mihály fazekas kompozíciós és díszítőtehetségét dicséri (21. kép). A mezőtúri fazekasok nagy butykoskorsóik hasára, a leggyakrabban hullámvonalban 130 komponált virágos díszítményekre festettek egy-egy nagyobb madarat. A szintén nagy mennyiségben termelő hódmezővásárhelyi fazekasság is szívesen karcolt madárkákat termékeikre. A hasáb alakú butéliákat hullámzó szárú virágbokor szárain ülő, általában aszimmetrikusan elhelyezett apró madarakkal díszítették a múlt században 131 (27. kép). A kelet-magyarországi kisebb fazekasközpontok díszítményei között is általános a madár, elsősorban a tálak, tányérok középmotívumaként. A virágos ág, szemben a butellákkal, itt főleg a madarak lába alatt válik jelentősebbé, néha szinte koszorúszerűen körbefogja azt. Sokszor azonban szinte teljesen eltűnik, vagy motívumokra hullik szét. A madárkák legtöbbször stilizáltak, de az ábrázolás néhányszor egyértelműen kakast mutat, 132 s a motívumok megnevezése is ezt tükrözi. 129 A mezőcsáti fazekassághoz lásd: Domanovszky György 1973. és a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Gyűjteménye 130 Vö. Bellon Tibor-Szabó László (szerk.) 1987. 541-542. 131 Vö. Kiss Lajos 1915. 51-75. és Domanovszky György 1981. 243 lap képei 132 Vö. Domanovszky György 1973. 30. kép. Székely bokály (1842.) 31. kép. Korondi bokály (századforduló)
