Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

18. kép. Bakonyi szűr ráléldísze (Szentgál, Veszprém m. 1890.) 120 ken a madárkák csőréből nő ki a virágos ág. Borsos Sándor rimaszombati szűcs rajzkönyvében a ködmönre való minták között szív formára alakított virágkoszorú csúcsára páros repülő galambot is rajzolt. Gazdik Mihály kiskunfélegyházi szűcsmester egy subatányér cifrájában rajzolt pávapárt, melyek csőréből szívformában ívelő virágos ág indul ki. A békési szűcshímzés aprólékos virágmotívumai közé is rajzoltak páros madárkákat.

121 A rátétdíszes bakonyi cifraszűr nagy tulipános virágbokrán is páros madár ül, a hatalmas galléron pedig a repülő madárka csőrében borítékot tart " (18. kép). Kerámia A madár a kerámiaedényeken, tálakon, burkolólapokon, kályhacsempéken már nagyon korán megjelenik. Középkori feltárásokból ismerünk madármotívumos cseréptöredékeket is. A madár kedvelt motívuma volt a habán kerámiának, tálakon, korsókon, 123 bokályokon egyaránt. A habán kerámia által közvetített mintakincs jelentékenyen befolyásolta a magyar színesmázas kerámiakészítő központokat. így e madármotívumok áttételesen hatottak a paraszti fazekasság motívumkincsére is. A madár az egyházi edények és a céhes szervezetek rituális edényeinek is figurális díszítményei közé tartozott. Egy Veszprém megyéből származó ólommázas úrasztali kenyérosztó tányérnak pl. egyetlen dísze a sajátos, csíkozott testű, szárnyát emelő, csőrében leveles ágat tartó madár 4 (20. kép). Dunántúli céhkancsók túlnyomórészt heraldikus eredetű, és fel-feltűnő virágos díszei között karcolt madárkák is megjelennek, mint az 1740-es nagyvázsonyi takácscéh-korsón, vagy az 1744-es vörösberényi „bírák és esküt Uraimék korsaf-n.

1 5 120 Vö. Kresz Mária é. n., továbbá Ortutay Gyula 1941. I. k. 252., II. k. XXV. tábla 121 Közli Huszka József 1898. XXVII. tábla 122 Balassa Iván-Ortutay Gyula 1979. 311. 123 Vö. Katona Imre 1974. 124 Közli Fél Edit-Hofer Tamás 1975. 457. kép 125 Vö. Nagybákay Péter 1965. 148.